Szerbia is a magyar családpolitikai modellt szeretné megvalósítani
Európát egyértelműen demográfiai krízis sújtja, azonban a kontinensen Magyarország volt az első, ami a probléma megoldásaként nem a migráció elősegítését, hanem a magyar családok támogatását tűzte célul. A magyar családpolitika pedig nemcsak működőképes, de példaként is szolgál a józanul gondolkodó európai politikusok számára. Az unión kívül is népszerű a magyar modell: legutóbb Szerbia tűzte ki célul, hogy magyar mintára lassítaná a népességfogyást.
Szerbia lakossága gyors ütemben fogyatkozik. A korábbi években általában átlagosan 30–35 ezerrel fogyatkozott a lakosság. Idén ez a folyamat felgyorsulni látszik: a statisztikai hivatal adatai szerint az idei év első tíz hónapjában mintegy 50 ezren születtek és 108 ezren haltak meg. A tavalyi év ugyanezen időszakához képest idén a születésszám 1,5 százalékkal alacsonyabb, az elhalálozások száma pedig 24,9 százalékkal magasabb. A demográfiai ingadozásoknak köszönhetően Szerbia újabb kori történetében tavaly először csökkent hétmillió alá a lakosság száma. Szerbiában az átlagéletkor 43 év, és minden házaspárra 1,48 gyerek jut. Ezzel az eredménnyel az ország népessége a legöregebbek közé került a világon. A fiataloknak a fejlettebb országokba történő elköltözése tovább rontja a helyzetet.
Ratko Dmitrović családvédelmi és demográfiai miniszter hangsúlyozta, hogy ha a népességfogyás ilyen ütemben folytatódik, akkor 2050-re Szerbiának már csak 4,5 millió lakosa lesz – írja a Magyar Nemzet. Dmitrović azt is elmondta, hogy tavaly tízezerrel kevesebb házasságkötés történt, mint 2019-ben, ez pedig egyértelmű hatása a koronavírus-járványnak. Az országban növekszik a válások száma, valamint az átlagéletkor is kitolódik az első gyermek szülésénél.
Szerbia elnöke új demográfiai intézkedéseket jelentett be a napokban. Közülük az egyik, hogy az elsőszülött után járó anyagi támogatást százezerről (314 ezer forint) háromszázezer dinárra (942 ezer forint) emelik. A második gyerek után járó egyszeri összeg még nincs meghatározva, de azt is emelni fogják – ismertette Aleksandar Vučić, aki azt is közölte: megállapították azokat az intézkedéseket, amelyeknek célja a születések számának ösztönzése Szerbiában.
Lassanként eltűnik a nemzet, egyre kevesebben vagyunk. Az állam senkire sem erőlteti a gyerekvállalást, de anyagi támogatással szeretne segíteni azoknak, akik emellett döntenek, mert a gyerekek a legnagyobb értékeink
– emelte ki. Az adatok szerint a születési arányszám nem éri el a másfelet, az egyszerű szaporodáshoz viszont 2,15-re lenne szükség. Vučić nyomatékosította: nem hiszi azt, hogy a pénz minden problémát megold, de más programokkal is ötvözik őket. A második gyerek után két évig havi tízezer dináros (31 ezer forint) támogatást kapnak a szülők, a harmadik gyerek után pedig 12 éven át folyósítanak havi tízezer dinárt. A negyedik gyerek után 18 ezer dinár (57 ezer forint) jár havonta, tíz éven keresztül. Az első, második és harmadik gyerek után járó egyszeri, valamint havonta folyósított pénzösszegek mellett a lakhatás támogatását, valamint az egyetemi tanulmányokat folytató fiatal szülők segítését is ismertette. Az állam a tervek szerint 10 és 20 ezer euró közötti összeggel támogatja majd a fiatal párok lakásvásárlását. A szerb elnök szerint a magyar példából merítenek.
A demográfia kérdése a legfontosabb politikai kérdéssé válik, és ha demográfiáról beszélünk, akkor a túlélésről beszélünk
– jelentette ki a IV. Budapesti Demográfiai Csúcson Aleksandar Vučić még szeptemberben. Vučić elmondta, hogy a legutóbbi csúcstalálkozóból a szerb kormány nagyon sokat tanult, és több intézkedést is bevezetett, amelyeket a magyar példából merített. Elmondta azt is, hogy már láthatók ennek eredményei, de ez nem az a terület, amelyen azonnali eredmények várhatók. Azzal példálódzott, hogy ha valaki a közösségi médiában a kutyájáról oszt meg fotót, sokkal több lájkot kap, mintha a gyerekéről osztana meg felvételt.
Lehet ezen is nevetni, de szerintem egyáltalán nem vicces, hogy ebbe az irányba tartunk
– fogalmazott a szerb államfő.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/Balázs Attila
