XXI. Század Intézet: Irányadó lett a magyar modell
Magyarország az elmúlt tíz év során méreténél jóval jelentősebb politikai impaktfaktort volt képes elérni, amelynek következtében az „Orbán-modell” bizonyos elemeit a nyugati államok is egyre inkább másolni kezdték – állapítja meg legújabb elemzésében a XXI. Század Intézet. A balliberális médiumok és pártok rendre kárörvendő módon azt állították, hogy az Orbán Viktor vezette kormányzat külpolitikája „teljesen elszigetelte Magyarországot”. Narratívaépítésük azonban kudarcba fulladt, hiszen nemcsak, hogy nyoma sincs az elszigeteltségnek, hanem egyenesen Magyarország vált példamutatóvá egy sor kérdésben, például az unortodox gazdaságpolitika, a migráció vagy a családtámogatások terén. Emellett az is egyre gyakoribbá vált, hogy a nyugati világ meghatározó konzervatív és klasszikus liberális gondolkodói a „magyar modellt” dicsérték.
Magyarország geopolitikai és gazdasági szerepének felértékelődését jól mutatja, hogy az elmúlt tíz évben a konzervatív kormányzat az Egyesült Államok és az Európai Unió mellett több Európán kívüli nagyhatalommal (Oroszország, Kína), feltörekvő középhatalommal (Brazília, India), valamint regionális nagyhatalommal (Izrael, Törökország) épített ki kölcsönös tiszteleten és érdekeken alapuló politikai és gazdasági kapcsolatokat – állítja a Bíró András által jegyzett elemzés.
Ennek hátterében az áll, hogy az érdekalapú külpolitika részeként az Orbán-kormányok érdekeltté tették a nagyhatalmakat Magyarország fejlődésében, valamint sok nyugati országtól eltérően hazánk nem hagyja, hogy az ideológiai különbségek a gazdasági fejlődés rovására menjenek.
A magyar modell külpolitikai alapelve a kölcsönös előnyökön nyugvó pragmatizmus.
A magyar modell
A balliberális oldal gyakran fogalmazta meg kritikaként azt is, hogy Közép-Európa államainak jobboldali kormányai EU-ellenesek, ami azonban nem több politikai haszonszerzésen alapuló hazugságnál. Ennek oka, hogy az Orbán-kormány és szövetségesei éppen a „haladás zsákutcájába” (Békés Márton) jutott Európai Unió reformján, más szóval egy európai reneszánsz megteremtésén dolgoznak. Tehát egyáltalán nem EU-ellenességről volt szó, hanem abban a vitában való elkötelezett és következetes állásfoglalásról, amely az EU szuverenista és föderalista erői között zajlik. E küzdelemben a föderalizmust elutasító új európai jobboldal megszervezésében a Fidesz különösen tevékenyen vesz részt.
Az Európai Unió jövőjéről és reformjáról való elképzelések mellett ma már példaértékűnek tekinthető az Orbán-kormány migrációs politikája, amit egyre több ország másol, ahogy a családpolitika is számos kormány számára jelent követendő mintát.
Az elemzés számtalan, a nyugati sajtóban megjelent nyilatkozatot, cikket és tanulmányt idéz, amelyek vagy balról kritikusan, vagy a konzervatív oldalról dicsérően írnak a magyar politikáról, de abban nincs vita, hogy a magyar modell létezik és sikeres.
A XXI. Század Intézet továbbá kitér arra is, hogy az elmúlt évek folyamán több olyan meghatározó nyugati politikus és gondolkodó érkezett hazánkba, akik elismeréssel szóltak Orbán Viktor politikájának különböző elemeiről. A nyugati világban évtizedeken át tartó progresszív pozíciófoglalással megszilárdult politikai korrektség (political correctness) jelensége olyannyira elburjánzott, hogy gyakorlatilag lehetetlen vált szabadon beszélni az olyan, az európai kultúra jövőjét érintő kérdésekről, mint a bevándorlás, a nemzet vagy a család. Éppen ezért nem meglepő, hogy az ebben a közegben egyre inkább partvonalra szorított, ellehetetlenített, megbélyegzett, pusztán másként gondolkodó konzervatívok a normalitás szigeteként tekintenek Magyarországra, ahol nem köti őket béklyóba a nyugati véleményterror.
Ennek is köszönhető, hogy Magyarország nyugatról nézve konzervatív Kánaánnak tűnik
– állapítja meg az elemzés. Olyan neves európai politikusok biztosították támogatásukról Orbán Viktort, mint Václav Klaus egykori cseh elnök és miniszterelnök, vagy Mark Higgie, korábbi ausztrál nagykövet, Tony Abbott volt miniszterelnök nemzetközi tanácsadója. Donald Trump amerikai elnök korábbi igazságügyminisztere, Jeff Sessions pedig egyenesen úgy fogalmazott, hogy Trump csodálta Orbán Viktort, amiért népe érdekeit képviselve keményen szembeszegült a progresszív status quoval, többek között a brüsszeli bürokratákkal. A 2021-es Budapesti Demográfiai Csúcson Mike Pence, Trump volt alelnöke méltatta hosszan Orbán Viktor családpolitikáját. Nemrégiben pedig olyan meghatározó nyugati, bevándorlásellenes politikusok érkeztek Magyarországra, hogy Orbán Viktor politikáját méltassák és tárgyaljanak vele, mint az olasz Matteo Salvini vagy a francia választásokra készülő jelöltek közül Marine Le Pen és Éric Zemmour.
Egyre nehezebb letagadni a tényt, hogy a jobboldali vezetésű Magyarország a méreténél jóval jelentősebb vonzerővel rendelkezik. Mivel nemcsak saját érdekérvényesítése szempontjából tudja előnyére fordítani jellemzőit, ezért nemzetközi szinten is egyre inkább példaértékűvé válik a magyar modell.
A teljes elemzést IDE KATTINTVA tudják megtekinteni.
Vezető kép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda
