Pesti Srácok

ENSZ: a volt afgán biztonsági erők több mint száz tagját gyilkolták meg a kabuli hatalomátvétel óta

ENSZ: a volt afgán biztonsági erők több mint száz tagját gyilkolták meg a kabuli hatalomátvétel óta

A korábbi biztonsági erők tagjai, illetve volt kormányzati tisztségviselők közül több mint százat gyilkoltak meg Afganisztánban az iszlamista tálib lázadók augusztusi erőszakos hatalomátvétele óta, ezek közül legkevesebb 72 önkényes gyilkosság mindenképpen a tálibok számlájára írható – közölte kedden az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága az Emberi Jogi Tanácsban. A genfi székhelyű ENSZ-szervezet meghallgatta Afganisztán azon nagykövetének a jelentését is, akit a tálibok már nem ismernek el, de a világszervezet még igen.

Nada el-Nasíf, az emberi jogi főbiztos helyettese azt mondta: a katonákon, rendőrökön és civil tisztségviselőkön túl a tálibok Nangarhar tartományban kivégeztek – felakasztottak vagy lefejeztek – legkevesebb ötven olyan embert, akit az Iszlám Állam nevű dzsihadista szervezet helyi ágához (IÁ – Horászán Tartomány) tartozónak tartottak.

– jegyezte meg. Az IÁ-t a tálibok ideológiai ellenségüknek tekintik.

PestiSracok facebook image

– állította el-Nasíf.

– mondta a főbiztoshelyettes. Felhívta a figyelmet arra, hogy a helyzetet súlyosbítják a tálibok elleni nemzetközi szankciók és az afgán állam külföldön lévő vagyonának befagyasztása.

– mondta.

Az Emberi Jogi Tanácsban felszólalt Nászir Ahmad Andisa, Afganisztán ENSZ-nagykövete is, akit a tálibok már nem ismernek el annak, de a világszervezet igen. Megerősítette azokat a már ismert állításokat, hogy a tálibok számos emberijog-sértést követnek el, amelyek között a legsúlyosabbak az ítélet nélküli kivégzések, célzott gyilkosságok és emberek eltüntetése.

– mondta. Már néhány nappal korábban is megjelent egy olyan emberi jogi jelentés több szervezet közös munkájaként, amely szerint a tálibok kivégezték vagy eltüntették az afgán hadsereg, rendőrség, hírszerzés 47 volt tagját. Akkor közös nyilatkozatban elítélte ezt az Egyesült Államok, az Európai Unió, Nagy-Britannia, Ausztrália, Japán és több más nyugati ország, valamint követelte a táliboktól ezeknek az állítólagos eseteknek a kivizsgálását. A tálibok viszont visszautasítják, igazságtalannak tartják ezeket a vádakat. Belügyminisztériumuk szóvivője kijelentette:

Afganisztánban a tálib lázadók májustól kezdve fokozatosan uralmuk alá vonták az ország területének nagy részét, majd augusztusban harc nélkül elfoglalták a fővárost, Kabult, és átvették a hatalmat a Nyugat által támogatott kormánytól. Ezt követően a tálibok általános büntetlenséget hirdettek a volt biztonsági erők tagjai számára, de ehhez nyilvánvalóan nem tartják magukat – írták a hírügynökségek.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Paul White

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.