Fabiny Tamás: a legnagyobb mélységben is ott a vigasztaló Isten
A legnagyobb mélységben is ott van a vigasztaló Isten, és olykor mélyre kell zuhanni ahhoz, hogy értékelni tudjuk a magasságból érkező fényt – mondta Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke karácsony alkalmából az MTI-nek. Az evangélikus püspök kiemelte: ahogy az első karácsonykor József és Mária életébe, ugyanígy a mi mostani nehéz, világjárvánnyal terhelt életünkbe is fényt, vigasztalást hozhat a karácsony, a találkozás Jézussal.
Az evangélikus püspök szólt arról is: míg a járvány első évében a kihívás, a feladat újdonsága és nehézsége energiát adott az egyháznak és mozgósította, mostanra elfáradtak a hívek és a lelkészek is. Az oltásoknak köszönhetően, amelyek felvételére folyamatosan kérték a híveket, már bátrabban járhatnak istentiszteletre, de a templombezárások időszaka után kevesebb hívő maradt a templomokban és egy kicsit változott az összetételük is.
Az idősebbek közül többen még nem találtak vissza
– mondta, hangsúlyozva, hogy ők ugyanúgy fontos tagjai maradtak az egyháznak, sőt, rájuk még jobban oda kell figyelniük a közösségeknek és a lelkészeknek. Ugyanakkor megjelentek olyan, főként fiatalabb emberek a templomokban, akik a korlátozások idején felélénkülő, online egyházi jelenlét miatt találtak rá az evangélikus egyházra. Jó tudni – jegyezte meg –, hogy ők a régi híveknél kritikusabbak, és ahogy az interneten megszokták, hogy egy kattintással ott tudják hagyni az istentiszteletet, a templomba sem fognak visszatérni, ha ott csalódás éri őket.
Ahhoz, hogy ott maradjanak, számukra is érthető, releváns nyelvet kell használnunk. Az interneten tájékozódó mai emberhez a rövid üzenetek és a képek jutnak el, és ahogy a reformáció használta a könyvnyomtatás vívmányát, úgy kell az egyházaknak ma is alkalmazkodniuk a kommunikáció jelenkori sajátosságaihoz. Az alkalmazkodás azonban csak és kizárólag a formára, a nyelvre vonatkozik, a témára, az evangélium üzenetére nem
– fűzte hozzá.
Az evangélikus püspök beszélt a szeptemberben Budapesten tartott Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusról (NEK) is. Felidézte: az 1938-as budapesti Eucharisztikus Világkongresszust annak idején kemény szavakkal bírálták az evangélikus sajtóban. A '38-as esemény markánsan és kizárólag katolikus volt, triumfalizmus és némi protestánsellenesség is jellemezte. Az azóta eltelt több mint 80 év sok örömteli változást hozott az ökumenizmus terén, de még ezt figyelembe véve is kellemes meglepetés volt a kongresszus. Nem véletlen, hogy látogatása után, Szlovákiából hazafelé tartó repülőútján Ferenc pápa is azt emelte ki elsőként, hogy megérintette őt budapesti látogatásán a magyarok mély ökumenikus szellemisége.
A nagy volumenű eseményeken túl, amilyen például a protestáns és zsidó vallási vezetők találkozása volt Ferenc pápával, számos kevésbé protokolláris program is ökumenikus volt. Példaként említette, hogy a Szent István-bazilika előtti téren megrendezett könyvvásáron jelen voltak a protestáns könyvkiadók is, illetve hogy a NEK előtt konferenciát rendeztek az eucharisztiáról, amelyen evangélikus előadás is elhangzott.
Továbbá ökumenikus szempontból is jó döntés volt, hogy a 2021-es esztendőt az evangélikusok is az úrvacsora évének nyilvánították
– tette hozzá.
A kongresszus magától nyitott felénk, nem nekem kellett futni utána, és azt mondani, hogy evangélikusként szeretnék részt venni rajta
– fogalmazott. Azt is mondta: az örömteli fejlemények mellett is sok még a tisztázandó kérdés a katolikusok és evangélikusok között. Emellett nem szabad elfelejtkezni a protestáns ökumenéről sem, arról a protestáns közegről, amely az evangélikusokat összeköti a református egyházzal és a kisebb neoprotestáns közösségekkel is. Hozzátette: a harmadik, legkisebb nagy egyházként az evangélikusok sok mindenben a híd szerepét töltik be a nagy és a kis egyházak között.
Az ökumenikus szolidaritás – amiről sokszor beszélünk –, nem duzzogó kifejezés. Igaz, küzdünk azért, hogy ne csak kétosztatú, katolikus és református legyen a magyar egyházi paletta, és a nagyok értékeljenek minket is. De a helyzetünk arra is kötelez minket, hogy ráirányítsuk a figyelmet a kisebb egyházakra, amelyeknek nagyon sok értékük van
– vélekedett. Az egyházak szempontjából kiemelt jelentőségűnek nevezte a jövő évi népszámlálást, hozzátéve, hogy az evangélikus egyház kampányt is indít azért, hogy az emberek válaszoljanak a vallási hovatartozásukra vonatkozó kérdésre. Nem szabad, hogy elsikkadjon a kérdés, és fontos, hogy oldódjon a régi félelemből fakadó hallgatás, ami a zsidóságban a holokauszt, a keresztény egyházak tagjaiban a kommunizmus miatt alakult ki.
Fabiny Tamás szólt arról az ökumenikus nyilatkozatról is, amelyben az egyházak közösen hangsúlyozták a házasság fontosságát, és amelynek egy mondata miatt a Mazsihisz később bocsánatot kért. Véleménye szerint a sokak által kifogásolt mondat – amelynek legkézenfekvőbb olvasata szerint, aki nem családban él, annak nincs méltósága – szerinte is vállalhatatlan. Közölte: amikor az evangélikus egyház a nevét adta a nyilatkozathoz, ez a mondat még nem szerepelt benne. Az evangélikus püspök elnézést kért azoktól, akiket akaratlanul megbántottak, hozzátéve ugyanakkor: egyértelműen nem kirekesztő szándék, inkább ügyetlenség áll a szerencsétlen mondat mögött a több változatban készült nyilatkozatban. Mint mondta, azért is sajnálja a konfliktust, mert eltereli a figyelmet a lényegről, arról, hogy a biblikus látás szerint házasság egy férfi és egy nő kapcsolata, és az egyházak arra szeretnék biztatni az embereket, hogy házassági elköteleződéssel Isten és az emberek előtt is vállalják kapcsolatukat és egymás iránti szeretetüket.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
