Pesti Srácok

Gorbacsov szerint az Egyesült Államok arroganciája vezetett az orosz–amerikai kapcsolatok elmérgesedéséhez

Gorbacsov szerint az Egyesült Államok arroganciája vezetett az orosz–amerikai kapcsolatok elmérgesedéséhez

Mihail Gorbacsov lemondásának harmincadik évfordulója alkalmából adott interjújában beszélt az orosz–amerikai kapcsolatok elhidegüléséről. A Szovjetunió utolsó vezetője szerint az Egyesült Államok arrogánsan viselkedett a hidegháború után, egyoldalúan kiáltotta ki magát győztesnek, és ennek a folyamatnak lett a következménye a két ország viszonyának újbóli elmérgesedése.

Gorbacsov a lemondásának harmincadik évfordulója alkalmából a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek adott, pénteken megjelent interjúban felidézte, hogy Nyugaton a Szovjetunió 1991-es szétesése nyomán győzelmi hangulat uralkodott, mindenekelőtt az Egyesült Államokban.

– mondta a kilencven éves Gorbacsov. A Nobel-békedíjas politikus szerint ez vezetett a NATO bővítéséhez. Az egykori szovjet vezető 1991. december 25-én mondott le elnöki tisztségéről, amivel megpecsételte a Szovjetunió sorsát. Gorbacsov az Oroszország és a Nyugat között kiújult feszültségek hátterében nyilatkozott.

PestiSracok facebook image

Az ukrán határ mentén végrehajtott masszív csapatösszevonások miatt Nyugaton felvetődtek olyan aggályok, hogy Oroszország megtámadhatja szomszédját. A Kreml ugyanakkor tagadja ezt, és Ukrajnát, illetve a NATO-t vádolja provokatív magatartással. Vlagyimir Putyin orosz elnök egyebek mellett írásban adott biztonsági garanciákat követelt, hogy az észak-atlanti szövetség nem fog tovább terjeszkedni keletre, illetve nem telepít további támaszpontokat a korábbi szovjet tagköztársaságok területén. Az orosz elnök csütörtökön tartott hagyományos év végi sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy eddig pozitív, tárgyalási készségre utaló amerikai reakciók érkeztek a biztonsági garanciákra vonatkozó orosz javaslatokra. A Fehér Ház egyik szóvivője ezzel összefüggésben megjegyezte, hogy az Egyesült Államok január elején kész diplomáciai párbeszédet kezdeni.

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)