Hetvenhárom éve tartóztatták le Mindszenty bíborost
Hetvenhárom éve december 26-án, karácsony másnapján tartóztatták le Mindszenty József bíborost. Magyarország utolsó hercegprímását a kommunisták kínvallatásnak vetették alá, mielőtt koncepciós perben elítélték.
A második világháborút követően a szovjet megszállók és magyar kommunista csatlósaik következetesen egyházellenes politikát folytattak. Ennek a támadássorozatnak volt része a Mindszenty elleni koncepciós eljárás is. 1948 karácsonyának másnapján a belügyi szervek hűtlenség, a köztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés, kémkedés és valutaüzérkedés vádjával letartóztatták Mindszenty bíborost, hogy a koholt vádak beismerésére kényszerítsék, az ÁVH Andrássy út 60. alatti hírhedt központjában harmincnyolc napon át vallatták, kínozták, emberi méltóságában megalázták, akaratbénító szerekkel kezelték. A kirakatper főtárgyalása 1949. február 3-án kezdődött, s azt a Magyar Rádió élőben közvetítette. A hercegprímás minden képtelen vádat beismert, így a népbíróság 1949. február 8-án életfogytiglani börtönre ítélte. A tragikomédia jogi alapját a köztársaság hatályosabb védelméről szóló, 1946-ban alkotott törvény képezte. A per többi vádlottja is súlyos ítéletet kapott.
A nyugati szabad világot megdöbbentette a magyar főpappal szembeni eljárás. XII. Pius pápa többször és igen határozottan kiállt Mindszenty mellett. Truman amerikai elnök is élesen elítélte a kirakatpert: 1949. február 9-én azt nyilatkozta, hogy Magyarországon rendőrállam van, és a magyar nép nem felelős kormányának tetteiért. Az ügy kapcsán nemzetközi kampány bontakozott ki Nyugaton az emberi jogok magyarországi megsértése miatt, s diplomáciai lépésekre is sor került. Az 1949. április 2-án átadott amerikai-angol jegyzék megállapította, hogy Magyarország megsértette a békeszerződés 2. paragrafusában foglalt kötelezettségeit az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tekintetében, és jogorvoslatot követelt. 1949 áprilisában az ENSZ közgyűlése is megbélyegezte az ítéletet, és határozott a Mindszenty-ügy napirenden tartásáról. Mindenhonnan erős szimpátia áradt Mindszenty József felé. A nyugati magyar követségek előtt hatalmas tiltakozó tüntetések voltak, nyugaton úgy tekintettek a magyar főpapra, mint a magyar nép szabadságharcának, a kommunista diktatúrával szembeni ellenállásnak a hősére.
Mindszenty életfogytiglani börtönbüntetését végül az 1956-os forradalom és szabadságharc söpörte el, a bukás után a budapesti amerikai nagykövetségre menekült, 1971. szeptember 28-án – szándéka ellenére, de a pápának fogadott engedelmesség okán – elhagyta Magyarországot. A rendszerváltozáskor, 1990. március 14-én a Parlament jegyzőkönyvébe bejegyezték, hogy Mindszenty és sorstársai koncepciós per áldozatai voltak saját hazájukban, s 1990. május 18-án, az 1990. évi XXVI. törvény alapján semmissé is nyilvánították az 1949-es ítéletet. 1994-ben egyháza hivatalosan is elindította Mindszenty József boldoggá avatási eljárását.
Forrás: MTI; Fotó: MTI
