kommunista diktatúra
Megnyomorított életek, kettétört gerincek, tönkretett egyházak, szétvert társadalom – A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapjára
1919-ben még csak felvillantották, mire lehet tőlük számítani. Többre akkor nem tellett, mert a Tanácsköztársaság 133 terrorral átitatott nap után csúfosan megbukott, a gyilkos rendszer működtetői pedig eltakarodtak a hatalomból. Aztán 1945 után elérkezett az ő világuk. Építhették a „népi demokráciát”. Nyomukban elhurcolások, letartóztatások, megkínzások, kivégzések jártak, a paraszti társadalom és az egyházak megtörése, valamint a nemzettudat elsorvasztása. Mert nekünk kommunistából is a legalja jutott...
Kövér László: ki kell szabadítani a múltat a diktatúra kiszolgálóinak és örököseinek fogságából
A kommunista diktatúrák által meggyötört nemzetek feladata kiszabadítani a múltat a diktatúra kiszolgálóinak és örököseinek fogságából – hangsúlyozta Kövér László a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tíz éves jubileumi konferenciáján elhangzott köszöntőjében. Az Országgyűlés elnöke arról is beszélt, hogy a nyugati világban az ismét kizárólagos hatalomra törő erők meg akarják fosztani a nemzeteket az emlékezetüktől, ebben pedig komoly fegyverük lehet az Internet, a virtuális világban ugyanis azé az emlékezet, aki a szerverek tulajdonosa.
Értékek és választások – Történésznek alkalmatlan
Nagyon fontos lett Ungváry Krisztián történész számára, hogy lejárassa Mindszenty Józsefet, amióta a miniszterelnök egyértelműen odaállt az egykori esztergomi érsek és bíboros erkölcsi és szellemi öröksége mellé. Orbán Viktor 2022. október 23-án mondott beszédet a zalaegerszegi Mindszentyneum felavatásán, a sípolós történészben pedig ennek hatására felbuzgott a kitörés vágya. A bő egy évvel ezelőtt megkezdett hadjárata a korábbi főpap boldoggá avatása ellen most könyvvé érett A Mindszenty-mítosz – Értékek és választások címmel. Hogy történelemkönyvvé, az viszont nem valószínű, hiszen az ideológiailag túlfűtött történész számára az aktuálpolitika a legfőbb igazodási pont.
Elzúgtak forradalmaink, mielőtt elkezdődtek volna
A magyarok ugyanis nem szoktak forradalmakat kirobbantani, mi nem ebben a műfajban utazunk. Most, így nem sokkal az '56-os megemlékezések után megint tele lehetünk a forradalom kifejezéssel úgy fél évre – március 15-ig kitart. Csakhogy '56 legfeljebb a szóbeli hagyományban forradalom, mert a kifejezés valódi értelmének nem felelnek meg az akkori történések. Ez azért alakult így, mert '56 résztvevői 1848-at emelték maguk elé eszményképnek, de hogy még zavarosabb legyen a kép, valójában 1848 sem volt igazi forradalom. A magyarok ugyanis – a történelmi tapasztalatok alapján – inkább a rendet szeretik, és ha túl sokáig sérül a rend, akkor abból jellemzően inkább szabadságharc szokott kikerekedni mifelénk.
'56 legelfeledettebb áldozatai – Honi felderítés (Videó)
Az 1956-os szabadságharcra budapesti eseménysorként tekintünk; lassan szivárog be a köztudatba, hogy a vidéki városokban is komoly dolgok történtek. Még kevésbé ismert, hogy az elszakított országrészekben is van története '56-nak. Annak ellenére, hogy ez az egyetlen olyan nemzeti ünnepünk, amely csonkamagyarországi eseményhez kötődik, és emiatt nem övezi ma olyan kultusz a külhoni magyarok körében, mint március 15-ét vagy augusztus 20-át, a magyarországi történések a határokon túl is rezonáltak, elsősorban Erdélyben volt visszhangjuk. Olyan fiatalok is voltak, akik nekivágtak az útnak Magyarország felé, hogy harcolhassanak a kommunista diktatúra ellen. Az ő főellenségüknek azonban nem a magyarországi, hanem a román kommunista hatalom bizonyult. Románia ugyanis minden tekintetben meglátta a lehetőséget a magyar népfelkelésben: belpolitikailag még szorosabbra húzhatta a soviniszta terrort az amúgy is gyűlölt magyar lakosságával szemben, szokásosan ügyes és gátlástalan külpolitikai helyezkedésével pedig ekkor vívta ki a nagyobb mozgásterét a kommunista blokkon belül. Az '56-os erdélyi eseményeket és a román megtorlás áldozatait Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum történésze mutatta be a Honi felderítés nyilvános felvételén.
Kövér László: eszmények nélkül nem lehet, illúziókban nem érdemes élni
Napjainkra már nincsenek illúzióink Európával kapcsolatban, ám európai eszményeinket ma sem vagyunk hajlandóak feladni, mert eszmények nélkül nem lehet, illúziókban pedig nem érdemes élni – jelentette ki Kövér László szombaton a Zala megyei Pördeföldén.
Még középiskolás volt, amikor meggyilkolták a kommunisták – Vitéz Bata Ferencre és a bolsevik diktatúra áldozataira emlékeztek Balatonfüreden (PS-exkluzív!)
Kettős megemlékezést tartott a Szovjetunióban volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete (SZORAKÉSZ) és a Magyar Vidék Országos 56-os Szervezet július 8-án Balatonfüreden. A résztvevők elsőként a drámaian fiatalon meggyilkolt vitéz Bata Ferencre és mártírtársaira emlékeztek, majd az NKVD egykori füredi börtönénél lévő emléktáblát koszorúzták meg.
"A Jóisten a nagy szellem volt" - így tudták túlélni a kommunista éveket a magyar cserkészek - Mi kérdezünk
A Mi kérdezünk mai adásában Márkus Richárd cserkész segédtiszt volt a vendégünk, akivel arról beszélgettem, hogy mi is a cserkészet titka. Jelenleg a világ több mint 200 országában vannak jelen, és létszámuk több tízmillió főt számlál. Magyarországon a tagok száma meghaladja a tizenháromezret. Küldetésük, hogy olyan fiatalokat neveljenek ki, akik elkötelezettek Isten, országuk, önmaguk identitásuk mellett, és ezáltal egy egészséges társadalom tagjai legyenek. De szó esett arról is, hogyan lehetséges az, hogy egy olyan ifjúságnevelő mozgalom, mely a kommunista rendszerek elviselhetetlen szervezetei voltak, a mai napig működnek, annak ellenére, hogy több évtizedig csak a berkek alatt létezhettek.
Horváth Attila jogtörténész a PS-nek: A szabadságharc eltiprói a rendszerváltás után is kivételezett helyzetben maradtak - Ferkó Dániel kérdez (Videó)
"A forradalom győzött, csak a szabadságharcot verték le. Ez egy óriási dolog volt. Az egész világ ekkor figyelt fel egyedül Magyarországra. A lyukas zászló jelkép lett az egész világon" - nyilatkozta a PS TV-nek Horváth Attila a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára. A jogtörténész arról is beszélt, hogy a november 4-e után megindult bosszúhadjárat fizikai része, a gyilkolás egészen 1961-ig tartott, ezután vetették be azokat az állambiztonsági technikákat, amelyekkel nemcsak a forradalmárokat, hanem hozzátartozóikat is ellehetetlenítették. A szabadságharc eltiprói és leszármazottaik sajnos a rendszerváltás után megőrizhették privilégiumaikat.Ajánljuk még