kommunista diktatúra
"A Jóisten a nagy szellem volt" - így tudták túlélni a kommunista éveket a magyar cserkészek - Mi kérdezünk
A Mi kérdezünk mai adásában Márkus Richárd cserkész segédtiszt volt a vendégünk, akivel arról beszélgettem, hogy mi is a cserkészet titka. Jelenleg a világ több mint 200 országában vannak jelen, és létszámuk több tízmillió főt számlál. Magyarországon a tagok száma meghaladja a tizenháromezret. Küldetésük, hogy olyan fiatalokat neveljenek ki, akik elkötelezettek Isten, országuk, önmaguk identitásuk mellett, és ezáltal egy egészséges társadalom tagjai legyenek. De szó esett arról is, hogyan lehetséges az, hogy egy olyan ifjúságnevelő mozgalom, mely a kommunista rendszerek elviselhetetlen szervezetei voltak, a mai napig működnek, annak ellenére, hogy több évtizedig csak a berkek alatt létezhettek.
Horváth Attila jogtörténész a PS-nek: A szabadságharc eltiprói a rendszerváltás után is kivételezett helyzetben maradtak - Ferkó Dániel kérdez (Videó)
"A forradalom győzött, csak a szabadságharcot verték le. Ez egy óriási dolog volt. Az egész világ ekkor figyelt fel egyedül Magyarországra. A lyukas zászló jelkép lett az egész világon" - nyilatkozta a PS TV-nek Horváth Attila a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára. A jogtörténész arról is beszélt, hogy a november 4-e után megindult bosszúhadjárat fizikai része, a gyilkolás egészen 1961-ig tartott, ezután vetették be azokat az állambiztonsági technikákat, amelyekkel nemcsak a forradalmárokat, hanem hozzátartozóikat is ellehetetlenítették. A szabadságharc eltiprói és leszármazottaik sajnos a rendszerváltás után megőrizhették privilégiumaikat.
A szabadság őrzői: az 1956-osok vallomása 66 évvel a forradalom után (PS-videó!)
"És kérdik, egyre többen kérdik, Hebegve, mert végképp nem értik. Ők, akik örökségbe kapták: Ilyen nagy dolog a Szabadság?" - írja Márai. Ők tudják. Ők, történelmünk élő emlékezetei, akik 66 évvel ezelőtt, tizenéves, szinte gyerek fejjel, gondolkodás nélkül fogták meg a fegyvert, mert hittek egy szabad Magyarország reményében. Hőseinket, az 56-osokat ugyan bitóra küldhették, sortűz elé állíthatták, félsüketre verhették, deportálhatták, sötét rideg cellába vethették, de a szabad Magyarország eszményét nem vehették el tőlük soha. Hiába teltek el még évtizedek, a kommunista rezsim uralmát 1956 roppantotta meg - 56-os hőseink nélkül 89 sem jöhetett volna el.
Alkoholista, idegbeteg TSZ-elnökök a kádári diktatúra mérlegén - Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Egy, a ’80-as években született felmérés szerint a TSZ-elnökök 80 százaléka szorult állandó orvosi ellenőrzésre, sokuk pszichiátriai kezelés alatt állt. Nem bírták az azzal járó nyomást, hogy egyfelől meg kellett felelniük a kommunista vezetésnek, másfelől többször azokat az embereket nyomorították meg, akik közül ők is érkeztek. Alkoholista, idegbeteg TSZ-elnökök, megnyomorított és kisemmizett kulákok és kisparasztok szegélyezték a puhának mondott kádári diktatúra útját. Sorsukról sokszor olyan káderek döntöttek, akik vajmi keveset értettek a gazdaságirányításhoz, ám Moszkvában rendkívüli módon bíztak bennünk. Ilyen volt Rákosi hű szövetségese Gerő Ernő, akiről kevesen tudják, hogy rengeteg tárcát irányított. 1945 után felelt az ország közlekedésének újjáépítéséért, a tervgazdaságért, az ellátásért. Ez utóbbi az 1950-es évek elején már igencsak akadozott, jóformán a fél ország éhezett. Később szemforgató módon a szovjet elvtársak felelősségre vonták Gerőt a hibákért. Mire ő úgy reagált, hogy csak azt tette, amit szovjet vezetők kértek tőle. Részletek a Bank Barbarával, a Nemzeti Emlékezet Bizottság tagjával készült videóban!
Továbbélő Sztálin-nosztalgia a diktátor szülőföldjén
Hatalmas Sztálin-nosztalgia söpör végig egyes kaukázusi országokon. Észak- és Dél-Oszétiában utcákat, tereket neveznek el a diktátorról, míg Grúziában úgy tűnik, se kiköpni, se lenyelni nem tudják a nemzet leghíresebb fiát. Szülővárosában az éj leple alatt elszállították ugyan Joszif Dzsugasvili 8 méter magas szobrát, ám már másnap aláírásgyűjtés indult, hogy a Sztálin-parkból kerüljön vissza a köztérre az alkotás. A grúzok hozzáállása ambivalens "a népek bölcs vezetőjéhez". A fiatalabb generáció szabadulna a véres kezű diktátor emlékétől, azonban az idősebbek az orosz és a kaukázusi népek megmentőjét látják benne, aki megvédte őket Hitlertől. Másrészről Grúziában úgy is tekintenek Sztálinra, mint a nagyorosz sovinizmus képviselőjére, aki, ha kellett, kemény eszközökkel csitította el saját nemzetében is az oroszellenes hangokat. Ugyanakkor erősen sérelmezik, hogy 1956-ban Hruscsov a Szovjet Kommunista Párt előtt elmondott beszédében a véres diktatúra kiépítését, a nép ellen elkövetett bűnöket kizárólag Sztálin és a szintén grúz származású Berija nyakába igyekezett varrni. A 2008-ban Dél-Oszétia miatt Grúzia és Oroszország között kirobbant konfliktus is hozzájárult ahhoz, hogy a Sztálin-nosztalgia fellángoljon a térségben. A témában nemrég Dudás Bertalan, a XX. Század Intézet történésze publikált figyelemreméltó cikket.
Nagy Imre és mártírtársainak újratemetése a magyar politikai élet új kezdetét jelentette
Az 1956-os forradalom mártírjait kivégzésük, haláluk után több évtizeddel temették el, "nem újra, hanem először" – jelentette ki Áder János volt köztársasági elnök a Nemzeti Örökség Intézete Nagy Imre egykori miniszterelnök újratemetésének évfordulója, valamint a kommunista diktatúra áldozatainak kopjafái felújítása alkalmából tartott megemlékezésen az Új Köztemető 301-es parcellájánál. A volt köztársasági elnök hozzátette azt is, hogy 1989-ben a magyarok megtapasztalták, hogy az összetartozás erősebb a széthúzásnál,a halott hősök erősebbek az élő bűnösöknél, a szabadság erősebb a diktatúránál. A megemlékezésen Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az ország előtt álló kihívásokra ugyanazzal a bátorsággal, türelemmel és bölcsességgel kell reagálni, ahogy tették azt a magyarok 1956-ban és 1989-ben is. A politikus szerint ma az a bátor, aki az alapvető igazságokat ki meri mondani.
Kádárék tudatosan törték meg ennek a büszke nemzetnek a gerincét - A Kommunista Diktatúrák Áldozatainak Emléknapjára (2. rész)
Amint azt a Kommunista Diktatúrák Áldozatainak Emléknapja alkalmából írt tanulmányunk első részében már bemutattuk, a bolsevizmus és az emberellenesség mindig párban jár, a bolsevik lelkületű rendszer, amint erre lehetősége nyílik, azonnal terrorisztikus eszközökkel igyekszik megszilárdítani hatalmi státuszát. Nem volt ez másként a második világháború után sem, amikor a szovjet elvtársak támogatásával a hátuk mögött építették ki négy és fél évtizeden át fennálló, emberellenes rendszerüket.
Vért, terrort, szenvedést, gyötrelmeket hozott számunkra a bolsevik uralom - A Kommunista Diktatúrák Áldozatainak Emléknapjára (1. rész)
Éppen 75 éve, 1947. február 25-én tartóztatta le a Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztálya (ÁVO) Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát. Ennek emlékére ez a nap lett hazánkban a Kommunista Diktatúrák Áldozatainak Emléknapja. Már csak a kerek évforduló okán is időszerű tehát az emlékezés, amelynek keretén belül arra kívánunk rámutatni, hogy a bolsevizmus és a terror a kezdetektől fogva kéz a kézben jár, minden tekintetben pusztulást hagyott és hagy maga után, miközben szellemi örököseik még három évtizeddel a rendszerváltozás után is köztünk vannak, relativizálják elődeik soha el nem évülő bűntetteit és mételyezni próbálnak mindent, ami magyar.
Ajánljuk még
Ursula közölte Magyarral, hogy a 27 pont nem ajánlat, hanem Vix-jegyzék
A nekünk járó, jogtalanul visszatartott uniós forrásokért cserébe Ursula von der Leyen teljes és feltétel nélküli kapitulációt vár el Magyar Pétertől.
A Z-generáció már megfenyegette Magyar Pétert, hogy dühös lesz rá, ha nem robbant ki háborút Magyarország és Izrael között
A Z-generáció képviselői most például azt várják el a leendő miniszterelnöktől, hogy bombáztassa le kicsit az országot izraeli rakétákkal, mert ők úgy tudják, hogy Netanjahu ilyen: RÓSZ!
Kocsis Máté nem tűnt el – Megnevezte az árulókat a Fidesz frakcióvezetője
Kemény bejegyzéssel tért vissza a közösségi médiába kis kihagyás után a Fidesz frakcióvezetője. Kocsis Máté írásában megnevezte, kik azok az árulók, akik hozzájárultak a választási vereséghez.
A Fidesszel váltottak Fideszt és most csodálkoznak
