kommunista diktatúra
Kádár: Kár, hogy nem semmisítettünk meg sokkal több embert – Kivégzések, bebörtönzések, gyilkos sortüzek
1956. november 4-én hajnalban a szovjet hadsereg megindította támadását a magyar forradalom és szabadságharc leverésére. Ezt megelőzően, még előző este, tehát november 3-án megalakult a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, Kádár János vezetésével, méghozzá a Szovjetunióban. A kommunisták kegyetlenül vérbe fojtották a magyarság szabadságtörekvését. Bár a közvetlen harcok hamar elültek, a terror tovább folytatódott. A manapság sokak által nosztalgiával emlegetett Kádár János tudtával, sőt, iránymutatásai alapján százakat végeztek ki és közel 200 ezer honfitársunkat üldözték el a hazájából. Írásunkban a megtorlás legfontosabb eseményeit idézzük fel. Amikor véget ért az elnyomás éjjele – Harminc éve ült össze újra a szabadon választott Országgyűlés
Csak az értheti, milyen csodálatos volt végignézni az első szabadon választott Országgyűlés 1990. május 2–3-i alakuló ülését, aki átélte a kommunista diktatúrát. Éppen harminc éve történt, hogy az elnyomás éjjele után végre szabad levegőt szívhattunk. Stefka István emlékezik a legendás napokra, felelevenítve az akkor már nagyon idős Varga Béla beszédét, aki az amerikai emigrációból tért haza évtizedek után. „Nemzedékek mennek, nemzedékek jönnek, ami maradandó, az, amit az igazságszerető magyar szellem és a becsületes magyar emberszeretet megtett, megvédett és megőrzött. 1947-ben, amikor hazámat elhagytam, az országra elnyomatás éjjele borult. […] A mai nappal ez a korszak lezárult” – mondta Varga Béla. E csodálatos napra emlékezünk. Meddig viselheti a véreskezű kommunista belügyminiszter nevét egy intézmény? (PS-videó!)
A kommunizmus áldozatainak emléknapján különösen jogos a kérdés: miért van még mindig sok száz magyarországi közterület kommunista bűnözőkről és a diktatúra működtetőiről, kiötlőiről elnevezve? Sőt, miért gáncsolja az átnevezésüket a Magyar Tudományos Akadémia? Ezeket a kérdéseket is feltéve, de ezúttal a Corvinus Egyetem Rajk Szakkollégiumára összpontosítva vétette észre magát a Magyar Patrióták Közössége. Egyértelmű üzenetet közvetítő, közismert képpel ragasztották felül az intézmény névtábláját a bejáratnál, tiltakozva az ellen, hogy a legsötétebb kommunista diktatúra véreskezű belügyminiszteréről bármi el lehessen nevezve az országban. Megdöbbentő módon azonnal diákok sereglettek ki az épületből, akik indulatosan kikeltek a Patrióták húzása ellen, és megpróbálták elmagyarázni, hogy ez a Rajk nem olyan Rajk, és ha mégis, akkor sem úgy értendő már. Az is kiderült, hogy a diákok sem érzik magukénak Rajk László örökségét, de az intézményi identitásuk része a név, ezért akadozik az átnevezés. Emiatt már csak Rajk Szakkollégium a hivatalos név, ami azonban utalhat Rajk László kommunista belügyminiszterre, a bátyjára, Rajk Endre nyilas államtitkárra, vagy akár előbbi fiára, ifj. Rajk László SZDSZ-es politikusra is. Részletek a videóban. Felfaltam a legjobb barátomat – Egy vérfagyasztó, elhallgatott tragédiától az Örök tél Emmy-díjáig
November 25-én emlékezünk a szovjet fogolytáborokba hurcolt magyarokra. Ugyanezen a napon kapott Emmy-díjat az Örök tél főszereplője, Gera Marina. A sors ajándéka ez. Kiderült, hogy lehet és kell jó magyar filmeket készíteni, olyan témákról is, amelyekről negyven évig beszélni sem lehetett, aztán meg a filmes szakma hallgatott róluk. Egy rettenetes történetet idézünk meg, a saját barátját felfaló egykori fogolyét, aki a szökése közben, az éhezés őrületében ölte meg a társát. Örülünk ennek a díjnak, és újabb filmeket, könyveket akarunk, hogy ne feledjük el azt a tragédiát, amely nyolcszázezer magyart érintett, és amelyről végre beszélni, írni, filmezni lehet.