kommunista diktatúra
Fekete-Győr visszahozná az ötvenes éveket
Fekete-Győr András az ATV-ben belengette, hogy egy esetleges baloldali győzelem esetén visszatér az ötvenes évek világa. A politika irányítja majd a bíróságokat és a rendőrséget, valamint visszaállítják a határellenőrzéseket is – írja a Drót.info.
Tűz gyúl a kommunista szívekben – Egy nap, amely más, mint a többi
Nemcsak a magyaroknak vannak ám jeles emléknapjaik, amiket megünnepelnek, hanem a magyarországi kommunistáknak is. Még mielőtt Karácsony Gergely gyorsan posztolna megint a Facebookon, megnyugodhat, most már nem arról lesz szó, hogy Gál J. Zoltánnak és Gy. Németh Erzsébetnek nem akaródzott fellobogózni a belváros főbb útjait március 15-én. Most március 21-ről lesz szó, amelyhez egészen különleges viszony fűzi a nemzetközi moráldiktatúra hazai ügynökeit. Amelyen a legkülönbözőbb módokon szeretnek ünnepelni, a szervezetalapítástól az akasztásig.
A történelem elrobogott felettünk – A kommunizmus áldozatainak emléknapjára
Ma van a kommunizmus áldozatainak emléknapja. A múlt hosszú árnyékot vet a jelenre. Emlékeznünk és emlékeztetnünk kell az emberiség legborzalmasabb emberkísérletére, hogy a bűn ne másszon ki újra a fényre. Mert vannak, akik ma is nosztalgiáznak, akik a múlt árnyékából előbújva vörös csillagos pólóban Marx-szobrokat állítanak, akik Lenin módszerét alkalmazva forgatják fel a természetes közösségeinket. Emlékeznünk kell az áldozatokra, a hősökre. Emlékeznünk kell, hogy az utánunk jövő magyarul beszélő generáció is tudjon róla. Hogy ne feledje senki!
Észak-Korea a szankciók ellenére folytatja atomprogramját
Észak-Korea a nemzetközi szankciókat megsértve folytatta atom- és rakétaprogramját 2020-ban – áll abban a bizalmas jelentésben, amely hétfőn került az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé. A jelentés készítői megjegyezték, hogy tavaly a kommunista diktatúra katonai díszszemléken rövid és közepes hatótávolságú rakétákkal, továbbá tengeralattjáróról indíthatókkal és interkontinentális ballisztikus rakétákkal parádézott.
Kádár: Kár, hogy nem semmisítettünk meg sokkal több embert – Kivégzések, bebörtönzések, gyilkos sortüzek
1956. november 4-én hajnalban a szovjet hadsereg megindította támadását a magyar forradalom és szabadságharc leverésére. Ezt megelőzően, még előző este, tehát november 3-án megalakult a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, Kádár János vezetésével, méghozzá a Szovjetunióban. A kommunisták kegyetlenül vérbe fojtották a magyarság szabadságtörekvését. Bár a közvetlen harcok hamar elültek, a terror tovább folytatódott. A manapság sokak által nosztalgiával emlegetett Kádár János tudtával, sőt, iránymutatásai alapján százakat végeztek ki és közel 200 ezer honfitársunkat üldözték el a hazájából. Írásunkban a megtorlás legfontosabb eseményeit idézzük fel.
A kommunista utódpárt is az EU születésnapját ünnepli
Ujhelyi István doktor jegyzi azt a szombati MSZP-s közleményt, amelyben az Európa Nap kapcsán az EU-t éltetik. Különösen pikáns, hogy a kommunista utódpárti MSZP Robert Schuman hetven évvel ezelőtti javaslatát emlegeti, amely megalapozta a későbbi Európai Uniót, hiszen azokban az években az elvtársak még a Szovjetunió hátsó fertályát polírozták, miközben Európa és a demokrácia akkori barátait börtönökben verették.
A TASZ és társai figyelmébe: Mindszenty valódi emberi jogi harcos volt (PS-vírusvlog)
45 évvel ezelőtt hunyt el Magyarország utolsó hercegprímása. Mindszenty József nemcsak a nyájáért a diktatúra ellenére küzdő főpap volt, hanem karakán emberi jogi harcos is.
Amikor véget ért az elnyomás éjjele – Harminc éve ült össze újra a szabadon választott Országgyűlés
Csak az értheti, milyen csodálatos volt végignézni az első szabadon választott Országgyűlés 1990. május 2–3-i alakuló ülését, aki átélte a kommunista diktatúrát. Éppen harminc éve történt, hogy az elnyomás éjjele után végre szabad levegőt szívhattunk. Stefka István emlékezik a legendás napokra, felelevenítve az akkor már nagyon idős Varga Béla beszédét, aki az amerikai emigrációból tért haza évtizedek után. „Nemzedékek mennek, nemzedékek jönnek, ami maradandó, az, amit az igazságszerető magyar szellem és a becsületes magyar emberszeretet megtett, megvédett és megőrzött. 1947-ben, amikor hazámat elhagytam, az országra elnyomatás éjjele borult. […] A mai nappal ez a korszak lezárult” – mondta Varga Béla. E csodálatos napra emlékezünk.
Meddig viselheti a véreskezű kommunista belügyminiszter nevét egy intézmény? (PS-videó!)
A kommunizmus áldozatainak emléknapján különösen jogos a kérdés: miért van még mindig sok száz magyarországi közterület kommunista bűnözőkről és a diktatúra működtetőiről, kiötlőiről elnevezve? Sőt, miért gáncsolja az átnevezésüket a Magyar Tudományos Akadémia? Ezeket a kérdéseket is feltéve, de ezúttal a Corvinus Egyetem Rajk Szakkollégiumára összpontosítva vétette észre magát a Magyar Patrióták Közössége. Egyértelmű üzenetet közvetítő, közismert képpel ragasztották felül az intézmény névtábláját a bejáratnál, tiltakozva az ellen, hogy a legsötétebb kommunista diktatúra véreskezű belügyminiszteréről bármi el lehessen nevezve az országban. Megdöbbentő módon azonnal diákok sereglettek ki az épületből, akik indulatosan kikeltek a Patrióták húzása ellen, és megpróbálták elmagyarázni, hogy ez a Rajk nem olyan Rajk, és ha mégis, akkor sem úgy értendő már. Az is kiderült, hogy a diákok sem érzik magukénak Rajk László örökségét, de az intézményi identitásuk része a név, ezért akadozik az átnevezés. Emiatt már csak Rajk Szakkollégium a hivatalos név, ami azonban utalhat Rajk László kommunista belügyminiszterre, a bátyjára, Rajk Endre nyilas államtitkárra, vagy akár előbbi fiára, ifj. Rajk László SZDSZ-es politikusra is. Részletek a videóban.Ajánljuk még
Schiffer András a Polbeatben - Hogyan tovább?
"Végre arról beszélünk, aminek értelme van!" - Itt a nagy kibeszélő Polbeat!
Pócs János a Polbeatben: az MSZP-s maffia a Tisza Pártban él tovább
Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!
