kommunista diktatúra
A posztkommunista MSZP riogatja szavazóit azzal, hogy Magyarország alárendelt kapcsolatban van Oroszországgal szemben
A posztkommunista MSZP, az MSZMP vagyonának és tagjainak örököse riogat azzal, hogy Magyarország alárendelt kapcsolatban van Oroszországgal szemben. A szocik Szakács László nevű elnökhelyettese szerdai nyilatkozatából az is kiderült: el sem tudja képzelni, hogy valaki Oroszországból ne mint gazda érkezzen hazánkba.
Moszkvában adtunk pofont a vörös csillagos katonacsapatnak – Kell-e ennél szebb győzelem október huszonharmadika után?
Büszkén viseli a vörös csillagot a címerében és a mezén a CSZKA Moszkva. Sorsszerű, hogy éppen október huszonharmadika után, és éppen a kommunista diktatúrában fasiszta klubként megbélyegzett Ferencváros győzte le a katonacsapatot Moszkvában. A CSZKA és a vörös csillagja november hetedikén, a Nagy Októberi napján látogat majd Budapestre. Jó lenne egy újabb vereséggel hazaküldeni őket. Olyan együttesről beszélünk, amely egész Európában szabadon reklámozhatja az önkényuralmi jelképet. Képzeljük el ugyanezt a horogkereszttel...
A legyőzhetetlen Papp László, akit csak Kutasék tudtak kiütni – Egy aljas, megnyerhetetlen meccs története (1.)
Végül a legyőzhetetlent is legyőzték, ma már nem titok, hogy a hatvanas években a kádári diktatúra sportvezetői gátolták meg Papp Lászlót, a világtörténelem egyik valaha volt legjobb ökölvívóját abban, hogy profi világbajnok legyen. A profik között is veretlen háromszoros olimpiai bajnokot visszavonultatták, a propaganda kiválasztott újságírói még azt is megírták, miért nem szabad profinak maradnia, miért is jó, ha végre abbahagyja a bokszot. Papp László legveszélyesebb ellenfele a sportkáder Kutas István volt, konfliktusuk 1955-ben mélyült el, de az 1956-os forradalom idején érkezett el a törésponthoz. Papp sporttársával nem engedte, hogy a hírhedt kommunista Kutas kimenjen az olimpiai válogatottal Melbourne-be, így annak vissza kellett fordulnia a határon, és szembe kellett néznie a forradalmárokkal. Nem csak őt, de a hírhedt ügynököt, az októberben vállalhatatlan rádiós beszédet tartó Szepesi Györgyöt sem akarták kivinni, de ő végül kijutott az olimpiára, bár egy anekdota szerint ki akarták dobni a repülőből. Kutas a szabadságharc leverése után sohasem bocsátott meg Pappnak, akit sokáig Marosán György támogatott azért, hogy megmutassák, milyen szép kádári világ épül Magyarországon, ahol a legnagyobbnak még a profi karrier is megengedett. Hagyták, hogy Papp a csúcs közelébe érjen, majd az utolsó lépés előtt tönkretették. Saját magának kellett lenyilatkoznia, hogy miért is döntött a visszavonulás mellett. Egy mocskos játszma, ahol még Papp László sem nyerhetett (1. rész.)
Emlékművet állítottak a kommunizmus ellen fellázadt kadétoknak
Ma száz éve lázadtak fel a Ludovika katonai akadémia tisztjei és növendékei a bolsevik hatalom ellen Budapesten. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) emlékoszlopot állított az intézmény főépülete mögött található Orczy-parkban, a Ludovika Campuson a felkelés és annak hősi halottjai emlékére.
Felkelőket gyilkoltatott, behívta a szovjeteket – Nagy Imrének nincs helye hőseink között!
Jánosi Katalin kikéri magának, hogy nagyapja (Nagy Imre) emlékét beszennyezze a mostani diktatórikus kormány. Az ő nagyapja ugyanis – állítja – „erkölcsös”, „tisztességes” és „hazaszerető” volt... Tényleg ideje rendet tenni Nagy Imre-fronton. Mára ugyanis odáig jutottunk, hogy az ötvenhatos szabadságharcosok statáriális kivégzéséért, sortüzekért, szovjet csapatok Budapestre hívásáért, több százezer német nemzetiségű magyar honfitársunk deportálásáért, koncepciós perekért, parasztok kifosztásáért felelős véreskezű kommunista hazaárulót avatnák szentté a kommunisták ivadékai, szellemi és anyagi örökösei. Elég volt ebből! Ez az ember nem való nemzeti hőseink panteonjába!
Imádta az ország, de a szovjetek szíven lőtték – Halassy Olivér legendás élete és tragikus halála
Két lövés a szívbe – fosztogató szovjet katonák gyilkolták meg 1946 őszén az egyik legnagyobb magyar sportlegendát, vitéz Halassy Olivért. Halassy korának egyik legnépszerűbb sportolója volt, nem csak amiatt, mert csonka lábbal lett a magyar úszás és vízilabda egyik legnagyobb klasszisa, hanem közkedvelt személyisége okán. A kialakuló elnyomás világában a sajtó nem írhatta meg a valóságot, az újságírók szökött magyar fegyencekről regéltek, de ebből egy szó sem volt igaz. A rajongásig szeretett, de halála előtt már B-listázott sportolót hatalmas tömeg kísérte el utolsó útjára, három fiatal gyermeket hagyott maga után. A pap azt kérte, fogjon össze a nemzet ebben a nehéz órában, és kövesse a mindvégig tisztességes és elszánt Halassy példáját, aki a második világháborúban zsidókat mentett és akit az egész magyarság szeretett. Nem így történt. Haláláról egészen a rendszerváltásig hazudtak, a tanúk nem mertek megszólalni.
Döntött az internacionalista zombisereg, Gyurcsányné kevés, csak az újjáélesztett Horn segíthet!
Sokan látjuk úgy, hogy mintha még mindig a régi, már százszor legyőzött, lejáratott társaság döntene arról, milyen legyen az ellenzék. Ennyi erővel Horn Gyulát is visszahozhatnák, akit (mondjuk Dobrev Klárához hasonlóan) szintén nagy demokratának hazudnak. Szerzőnk megálmodta a csak félig szürreális jelenetet, ahogyan a Szárszón összegyűlt internacionalista brancs megpróbálja feltámasztani a néhai pufajkásból, ügynökből, kommunista külügyminiszterből lett miniszterelnököt.
Harminc éve, a március 15-i tömegtüntetéssel kezdődött a befejezetlen rendszerváltás
A közvéleményben máig nagyon változatos a rendszerváltás megítélése, ami feltehetően nemcsak az időbeli közelség miatt van. A pártállam belső kommunikációjában következetesen modellváltásnak nevezett folyamaton a kommunistáknak sikerült átmenteniük a titkosszolgálati hálózatuk tekintélyes részét, és ennek segítségével a demokratikus állam későbbi belpolitikájába is többször közvetlenül belenyúltak. Az ilyen, nyomasztó körülmények is közrejátszottak abban, hogy elmaradt a magyar nép közös felszabadulási katarzisa a kommunizmus végén. Pedig az embereken nem múlott: ők éppen harminc éve olyan tömegben vonultak fel tüntetni az állampárti rendszer ellen, amilyenre 1956 óta nem volt példa. Tulajdonképpen ezzel indult be a rendszerváltás, amelynél az is benne volt a pakliban, hogy az MSZMP újabb ’56-ot csinál belőle.
Nagy Ervin: Százmillió – A kommunizmus áldozatainak emléknapja
Egy szám. Egy szám csupán, amely életeket, valódi sorsokat takar, s a szembenézés hiányának álszent hazugságával együtt a történelmi feledés ködébe rejti el a mögötte megbúvó lelkeket. Olyan férfiak, nők és gyermekek sorsát, kiknek annyi bűnük volt csupán, hogy élni akarták az Isten által kiszabott életüket, járni a szabad akaratukból eltervezett útjukat. De kevesek, egy őrült és gonosz ötlettől vezérelve, elvakulva a hatalomvágytól, az ördöggel szövetségre lépve megakadályozták őket ebben.
Ajánljuk még
Lengyel kísérettel érkezhettek az első migránsok Magyarországra
Névtelenséget kérő forrásunk kereste meg szerkesztőségünket azzal, hogy a jelek szerint minden félelmünk beigazolódott: máris elkezdték a migrációs paktum végrehajtását. Informátorunk szerint a kecskeméti légibázison ismeretlen gépek szálltak le, amelyekből közel-keletieket szállítottak ismeretlen helyre, méghozzá lengyel katonák kíséretében.
Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.
