Pesti Srácok

Moszkvában adtunk pofont a vörös csillagos katonacsapatnak – Kell-e ennél szebb győzelem október huszonharmadika után?

Moszkvában adtunk pofont a vörös csillagos katonacsapatnak – Kell-e ennél szebb győzelem október huszonharmadika után?

Büszkén viseli a vörös csillagot a címerében és a mezén a CSZKA Moszkva. Sorsszerű, hogy éppen október huszonharmadika után, és éppen a kommunista diktatúrában fasiszta klubként megbélyegzett Ferencváros győzte le a katonacsapatot Moszkvában. A CSZKA és a vörös csillagja november hetedikén, a Nagy Októberi napján látogat majd Budapestre. Jó lenne egy újabb vereséggel hazaküldeni őket. Olyan együttesről beszélünk, amely egész Európában szabadon reklámozhatja az önkényuralmi jelképet. Képzeljük el ugyanezt a horogkereszttel...

– írta az akkor pár napig Népakarat néven megjelenő Népszava 1956. november elsején. Sporttörténelmi pillanat volt. Bár a szabadságharcá nemesedő forradalmat a hazánkat lerohanó szovjet hadsereg leverte, a Fradi ezután már Fradi maradt: búcsút intett az ÉDOSZ, Kinizsi névnek. A hosszú, sötét esztendők után.

De nem mindenki képes elszakadni a múlttól.

PestiSracok facebook image

A Ferencváros csütörtöki ellenfelének, a CSZKA Moszkvának még mindig csúnya, nagy vörös csillag virít a címerében, ezért még édesebb volt végignézni, hogy az amúgy is erősebb orosz együttest Moszkvában győzte le a magyar bajnok. Egy nappal október huszonharmadika után, huszonnegyedikén, azon a napon, amikor ötvenhatban az embertelen évek után először szabadon ébredt az ország. Egy olyan meccsen, ahol azért toronymagas esélyes volt a jóval erősebb játékoskeretű CSZKA.

Jó volt látni a Ferencváros szervezettségét, a játékosok önfeláldozó védekezését, Dibusz koncentrált játékát, klasszisteljesítményét, az ukrán Rebrov működő taktikáját, azt, hogy a második félidő hajrájában szinte bedarálta elfáradó ellenfelét a Fradi.

Azt is, hogy ezúttal egy magyar, a csereként beállt Varga lőtte a győztes gólt. Talán nemcsak nekem jut most eszembe névrokona, a zseniális Varga Zoltán, akit a kommunista diktatúra, majd a posztkommunista magyar futballmaffia is bedarált. Aki az előbbiből nem kért és emigrált, az utóbbi pedig folyamatosan lejáratta, hiteltelenítette, diszkreditálta.

Élükön H. Iván sportújságíróval.

Ugyanezt a fröcsögést, károgást (nem a jogos kritikáról beszélünk) lehetett érezni a Ferencvárossal kapcsolatban: hiába rakták rendbe Kubatov Gáborék a csapatot, az örök varjúknak semmi sem volt és semmi sem lesz elég jó. Jellemző, hogy amikor kikapott a Fradi az amúgy szintén jóval gazdagabb, erősebb Ludogorectől, itt is megjelentek a hiénák, hogy kiélhessék magukat. Mert nincs is jobb annál, mint egy kiütött ökölvívó fején ugrálni.

Most, amikor Moszkvában aratott még az Index szerint is történelmien nagy győzelmet – persze az elmúlt évtizedek futballnihiljét tekintve – a Ferencváros, hirtelen eltűntek a hozzászólók és a közéjük keveredő trollsereg.

(Vagy legyünk optimisták, talán csak betartják Ady intelmét: „Sok senki, gnóm, nyavalyás, talmi, Jó lesz egy kis hódolás és csönd”.)

Nem kell az egekig magasztalni most sem Rebrovot, sem a Ferencvárost, de emeljük már meg a kalapunkat, ismerjük már el a teljesítményt, hogy Moszkvában sem csináltak a gatyájukba, hanem hittek magukban és várták a nagy pillanatot. És az eljött. Élvezzük ki ezt a győzelmet, mert ritkán lehet. És várjuk a CSZKA látogatását.

Varsóba szándékosan szovjet jelmezükben mentek

Egy kicsit visszalépnék az időben. Hét éve, 2012-ben „békés”, 1–1-es döntetlent játszott a lengyel-ukrán Európa-bajnokságon Lengyelország és Oroszország. Varsó utcáin nem volt ilyen felemelő a hangulat.

Az orosz ultrák közül ötezren tömegbe verődve sétáltak át a hídon, többen régi szovjet mezben, usánkával, sarlóval, kalapáccsal, vörös csillaggal. A provokáció nem maradt hatástalan: a felbőszült lengyelek megpróbáltak revansot venni a magukat még a Szovjetunióban érző orosz szurkolókon. A hatalmas verekedés után a rendőrségnek kellett rendet tennie.

Nem hinném, hogy bármi hasonlóra számíthatunk majd novemberben, amikor a CSZKA Magyarországra látogat. Azt viszont jó lenne látni, ha a mérkőzés előtt leragasztatnánk a mezükön azt az átkozott vörös csillagot. Komoly részgyőzelem lenne, főleg, ha elárulom, mikor rendezik meg:

november hetedikén, a Nagy Októberi napján... Van a sorsnak humora.

Fotó: MTI

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

Mr. Trianon, a brit gazember aknamunkáját tétlenül nézte a korabeli magyar elit – Raffay Ernő, Balogh Zsuzsa, Vajda Miklós és sokan mások a búcsú-Polbeatben

‎Polbeat 2023 július 1.
Mr. Trianon - Scotus Viator, a magyarok legnagyobb ellensége címmel jelentetett meg könyvet Raffay Ernő történész. Erről a kötetről, Magyarország Trianon előtti lejáratásának és bomlasztásának ma is érvényes tanulságairól, a nemzetellenes belső ellenség aknamunkájáról beszélgettünk a szerzővel, illetve meghívott vendégeinkkel Vajda Miklóssal, a Paláver hallgatói klub doyenjével, Balogh Zsuzsa üzletasszonnyal, civil nemzeti közösségépítővel, Gyulai Györggyel, a Napról-napra Trianon című kötet alkotójával, Jeney János térképésszel, a nagy trianoni térképhamisítás tudományos leleplezőjével és törzsközönségünk "vezérkérdezőjével", Lukács Lászlóval. A rendhagyó, reméljük csak átmenetileg búcsú-Polbeatet Huth Gergely és Stefka István vezette.