Imádta az ország, de a szovjetek szíven lőtték – Halassy Olivér legendás élete és tragikus halála
Halassy Olivér és felesége egy győzelem után / Fotó forrása: Az Est, 1935, Arcanum.hu
Két lövés a szívbe – fosztogató szovjet katonák gyilkolták meg 1946 őszén az egyik legnagyobb magyar sportlegendát, vitéz Halassy Olivért. Halassy korának egyik legnépszerűbb sportolója volt, nem csak amiatt, mert csonka lábbal lett a magyar úszás és vízilabda egyik legnagyobb klasszisa, hanem közkedvelt személyisége okán. A kialakuló elnyomás világában a sajtó nem írhatta meg a valóságot, az újságírók szökött magyar fegyencekről regéltek, de ebből egy szó sem volt igaz. A rajongásig szeretett, de halála előtt már B-listázott sportolót hatalmas tömeg kísérte el utolsó útjára, három fiatal gyermeket hagyott maga után. A pap azt kérte, fogjon össze a nemzet ebben a nehéz órában, és kövesse a mindvégig tisztességes és elszánt Halassy példáját, aki a második világháborúban zsidókat mentett és akit az egész magyarság szeretett. Nem így történt. Haláláról egészen a rendszerváltásig hazudtak, a tanúk nem mertek megszólalni.
A B-listázott olimpiai bajnok 1946 őszén apósa kocsiján ment hazafelé egy esti sportünnepség után, amikor a szovjet járőrök megállították. A felszabadítókból lett megszállók élet-halál urai voltak ekkoriban, annyi embert raboltak ki, erőszakoltak meg és tüntettek el, amennyit akartak. El akarták venni az autót vagy a kerekeit, de a sportember nem hagyta magát, dulakodtak, végül a katonák a sofőrjével együtt meggyilkolták.
Fogalmuk sem volt arról, hogy kit öltek meg, hogy akit mellbe lőttek, az a letarolt ország egyik legismertebb, legnépszerűbb sportolója, példaképe, rajongásig szeretett és tisztelt sportembere volt. Vitéz Halassy Olivér.
Tényleg elképesztő sportoló történet az övé. Az éppen száztíz éve, 1909-ben született világklasszis olyan sikereket ért el, amelyeket ma már nehezen tudunk elképzelni.
Bár egyik lábát gyermekkorában amputálni kellett, ennek ellenére fantasztikus úszó és vízilabdázó lett, 1932-ben és 1936-ban is olimpiai aranyérmet nyert a pólócsapattal. Sportszerűségéről mesélték, hogy amikor az egyik meccsen az ellenfél egyik játékosa megsérült és nem volt cseréje, ő kiült mellé a medence szélére. Hogy egyenlő legyen a létszám.
Legnagyobb bravúrját az 1931-es Európa-bajnokságon hajtotta végre: előbb a vízilabda-válogatottal legyőzték Belgiumot, és ezzel aranyérmes lettek, majd a legenda szerint alig két órával később medencébe ugrott, hogy 1500 méteresen is első legyen. Sikerült. Bár a fordulóknál csonka lába miatt mindig veszített az előnyéből, annyira keményen és gyorsan úszott, hogy végül a nagy esélyesek előtt megnyerte a versenyt.
Mekkora tett volt? „Pont úgy éreztem magamat, mint mikor a nyáron olvastam a hírt, hogy Halassy Olivér, csonkalábú magyar úszó, Párizsban megnyerte az 1500 méteres úszást, a párizsiak szemefénye: Taris előtt. Érzésem tehát nem egészen önző, valahogy a magyarság diadalát ünnepelem benne” – írta Oláh Gábor költő a naplójában.
Halassy Olivér nem doppingolt, tudta, hogy ezt többször nem lehet megismételni, egy évvel később már nem is vállalta a kettős terhelést, és igaza volt. Vezetésével megnyerte első olimpiai bajnoki címét a magyar válogatott, letették az alapkövet, amelyre ráépült a katedrális.
Négy év múlva megvédték a címüket, és bár nem sokkal később, 1938-ban Halassy visszavonult, utoljára még megnyerte a híres folyamúszó-bajnokságot, amit esőben és 14 fokos vízben kellett leúszniuk.
„Indulásomat kettős vita előzte meg. Az UTE úszói kijelentették, hogy nélkülem nem indulnak. Azután parázs családi vitám volt a feleségemmel és a két kislányommal, a 4 éves Margittal és a 3 hónapos Ilonkával”
– nyilatkozta akkor az Estnek. Amikor a visszaeső magyar úszásról kérdezték, ezt válaszolta: „Szerettem volna, ha a MÚSZ
Mert a szív, a küzdőképesség hiányzik ma a magyar úszókból. Csík Ferkéből nem, – ő megmutatta, hogy betegen is tud küzdeni.”
Nem véletlenül választottam ezt a részletet: Csík „Ferke”, azaz Csík Ferenc is igazi példakép volt, életében és halálában is.
Az elvesztett háború végén sem volt hajlandó elmenekülni, orvosként segített a sebesülteknek Sopronban, ott végzett vele egy bombatalálat. Önfeláldozásáról és humanista hazaszeretetéről ebben a cikkben írtam.
Végül Halassy Olivér sem élt túl sokkal. Alig több mint egy évvel később lőtték le a szovjetek.
Meggyilkolt ikon, a magyar rablók kitalált legendája
Amikor kiderült, hogy kit gyilkoltak meg a zabráló szovjetek 1946 őszén, azonnal megszülethetett a döntés: másra kell kenni.
A Magyarországot „felszabadítóként” megszálló és végigfosztó, végigerőszakoló szovjet katonákat a lakosság nagyobb része okkal gyűlölte, nem szivároghatott ki, hogy ezt is „ők” tették. Valamit gyorsan ki kellett találni, bár a rablógyilkosságnak több szemtanúja volt, a magyarázat megszületett: a világklasszist „szökött fegyencek” ölték meg.
Nem kellett lángelme ehhez a legendához, amúgy is kéznél volt. A Szabad Nép már 1945-ben országgá kürtölte, hogy szovjet egyenruhába öltözött magyar rablók fosztogatnak, gyilkolnak és zabrálnak, hiszen a Vörös Hadsereg természetesen nem lenne képes ilyesmire.
Olyan undorító hazugság ez, amelyet sem sikerült lemosni.
„Szerdára virradóra autós gengszterek agyonlőtték Halassy Olivér volt olimpiai vízipóló-világbajnokot
Az autóból két férfi ugrott ki, akik el akarták rabolni Halassyék kocsiját. Dulakodás támadt közöttük, amelynek során az útonállók egyike revolvert rántott és agyonlőtte Halassy Olivért és sofőrjét.
Ezután beugrott egyikük a gazdátlan autóba és elhajtottak. A kocsit szerdán reggel 7 órakor a Városligetben találták meg gumik nélkül. A nyomozás megindult.”
Az újságok parancsra vagy megtévesztve, de mind beszámoltak a legendás sportoló kitalált gyilkosairól, a terv szerint a „szökött fegyencek kegyetlenségét” terjesztették, a leglelkesebb a bolsevik Világ újságírója, Petrovics Béla volt, a bűnügyi tudósító újabb és újabb „szenzációs részletet” közölt.
„A rablógyilkosság ügyében a főkapitányság bűnügyi osztályának Majercsik-csoportja kezdett nyomozni – írta még szeptember 12-én. – Ma délelőtt Knapik József detektívfőnök vezetésével a bűnügyi osztály detektívjei a gyilkosság színhelyére mentek helyszíni szemlére. <...>
A hivatalos orvosi vizsgálat megállapította, hogy Halassy Olivért kétszer lőtték mellbe, egy 7—8 miliméter kaliberű pisztollyal s mindkét lövés halálos volt. <…> A rablógyilkosság híre már hajnalban elterjedt a városban.
Halassy Olivért az 1500 méteres távúszás Európa-bajnoka, a nagyszerű folyamúszó, Balaton átúszó és világhírű vízipólozó rendkívül népszerű volt Újpesten is, szűkebb otthonában. A helyszínen járva tudtuk meg, hogy miután B-listára tették a városházán, édesapja építő- és anyagbeszerző üzletében dolgozott. Kielégítő anyagi körülmények között élt. <…>
A felszabadulás előtt olyan hírek terjedtek el róla, hogy szimpatizál a jobboldali pártokkal, de mint kiderült, aktív jobboldali tevékenységét nem fejtett ki olyan mértékben, hogy a politikai rendőrség szükségesnek tartotta volna ügyében a nyomozást megindítani.”
Ugyanúgy Petrovics jegyezte azt a cikket, amelyben egy titokzatos „cipész-házmestert” tálaltak fel az olvasóknak: „Ma délelőtt szenzációs fordulathoz ért Halassy Olivér gyilkosainak nyomozása – írta Petrovics. – A Tessenyi-főcsoport detektívjei tegnap délután újból végigjárták a Szent László-út környékének összes kocsmáit és több mint ötven szemtanút hallgattak ki a gyilkosság körülményeiről. <…>
A tanuk egybehangzó vallomása alapján kétségtelen, hogy Halassy Olivért és az autó sofőrjét négy fegyveres suhanc ölte meg. A tegnap őrizetbe vett cipészházaspár kihallgatásakor kiderült, hogy a házaspár rendszeresen adott szállást szökött fegyenceknek és a múlt hét közepéig is volt egy szökött fegyenc lakójuk, aki a gyilkosság elkövetése előtt néhány nappal tűnt el a házból.
A házaspár által elmondott személyi adatok és a gyilkosság tanúinak adatai alapján ez a szökött fegyenc gyanúsítható, hogy részt vett a merényletben.”
És még nem volt vége! „Féltizenegy óra tájban Wesselényi József rendőrnyomozó alezredes telefonértesítést kapott, hogy az egyik Zichy Jenő-utcai autó kereskedésben négy rosszul öltözött suhanc jelent meg és négy autógumit kínál eladásra. Ezek a gumik feltehetőleg azonosak azokkal, amelyeket Halassyék autójáról loptak el. <...> Az üzlet előtt ott találták a nyomozók a négy suhanc egyikét, a másik három időközben megszökött. Ennél a rosszul öltözött suhancnál még ott volt a négy autógumi is.”
Már akkor kiderült, hogy Petrovicsék hazudtak
Petrovics nyilvánvalóan feladatot teljesített.
„<…> bizonyos, hogy eddig minden hír hamisnak bizonyult. Nem találták meg a Halassyék kocsijáról leszerelt autókerekeket, nem ismerték fel az egyik banditát, aki a hírek szerint, eladásra kínálta volna Halassy arany karkötőóráját, viszont ismerik már annak a kocsinak a rendszámát, amelyen az éjszakai banditák a rablógyilkosság színhelyére érkeztek.
Tudják azt is, hogy lopott kocsin száguldoztak és így hamarosan összeszorul a hurok a gyilkos banditák nyaka, körül.”
A pap is másként beszélt, mint máskor
Szorult vagy sem, Halassy Olivér gyilkosait sohasem leplezték le. A sportlegenda temetéséről Kelemen István írt a Magyar Nemzet másnapi, szeptember 19-ei számában. „Népszerű ember volt. Hogy milyen népszerű, azt csak kint látni a temetőben.
Sokezer ember igyekszik ide, néhányan autón, sokan villamoson, még többen gyalog. Valóságos zarándoklat. Sokan koszorút cipelnek a hátukon. Fehér tréningruhában, gyászkarszalaggal, vagy lila-fehér dresszben jönnek az UTE-sportolók.
A ravatalt megszámlálhatatlan koszorú borítja. Az egyik szalagon ez áll: Utolsó üdvözlet a ház lakóitól. <…> Újságírót csak sportújságírót látni. A pap is másképpen beszél, mint máskor. Azt mondja: Olikánk.
És azt mondja, hogy amikor Halassy Olivér Párisban, Los Angelesben, Berlinben, Amsterdamban versenyzett, minden magyar a rádiónál ült, vallási és pártkülönbség nélkül és Halassynak drukkolt. Most is ezt az egységet kéri. Istentől.”
Halassy Olivér és felesége egy győzelem után / Fotó forrása: Az Est, 1935, Arcanum.huTudjuk, hogy hiába. „Kemény legények a sportbajnokok, kevés szó esik a családról és arról, hogy csak két kisgyerek tudott eljönni a temetésre, mert a harmadik még csak három hónapos – folytatódott Kelemen cikke. – A magyar sport nagyjai mind arról beszélnek, hogy új Halassykra van szükség, akik az ő lelkierejével és elszántságával igyekeznek használni nemzetüknek, hogy a Halassy Olivérok szelleme teheti jóvá azt. amit Magyarországnak egy karcsapással ki kell egyenlíteni a világ nagy versenyében. Ugyanis Párisban most is keserves mérkőzését küzdi a nyomorék magyar...”.
Szovjet módszer: a vetkőztetés, a közeli ház lakói látták a tragédiát
Hogy valójában mi történt? Csak a rendszerváltás után lehetett megírni. „Sötétedés után közveszélyes volt az utcán járni. Az ostrom zabrálásai után most az orosz katonák új módszert vezettek be: a vetkőztetést – írta Bay Zoltán Az élet erősebb című könyvében. – Az embereket megállították a sötét utcán s rájuk parancsoltak, hogy vessék le a ruhát.
A szerencsétlenek rémülten engedelmeskedtek s örültek, ha alsóruhában el tudtak szabadulni az oroszok eltávozása után. Az oroszok megállították az autókat is s jó volt, ha az autónak csak a kerekeit szedték le. Ilyen rablásnak esett áldozatul Halassy Olivér, Magyarország olimpiai úszóbajnoka, akinek az autóját négy orosz katona feltartóztatta Újpesten. A közeli ház lakói a lövöldözések zajára szaladtak ki az utcára s látták az oroszokat, amint a kocsiba beszálltak és elhajtottak.
Halassy Olivért halva találták a kövezeten, a kocsi pedig másnap egy közeli utcában állt kerekek nélkül. Halassyt mindenki ismerte és szerette Újpesten, a temetése nagy részvét mellett folyt le. A különböző társadalmi egyesületek szónokai meghatódva búcsúztak tőle, de egyik sem merte megemlíteni az orosz katonákat.”
Hogy mennyire élnek ma is a kommunista múlthamisítás hazugságai? Amikor rákeresünk Halassy nevére, halálával kapcsolatban a következőket írják a Wikipédián: „Halálának körülményeiről valójában semmit sem tudunk, a korabeli sajtó gengszterekről írt. A rablógyilkosság elkövetői bárkik lehettek. A háború utáni zavaros időkben, mind a szovjet hadsereg dezertőreiből, mind magyar bűnözőkből számos ún. vetkőztető banda jött létre, akik többnyire a szovjet hadsereg ruháit hordták. Mindenesetre az esetnek egyetlen szemtanúja sem maradt élve. Az elkövetőkről szóló hírek feltételezések”.
Igen, biztos dezertőrök voltak. A szovjet hadseregről ilyesmit még ma sem lehetne feltételezni. Tény, hogy Halassy Olivér még a negyvenedik esztendejét sem érhette meg, gyilkosaival ellentétben viszont örökké legendánk marad. Tavaly film készült az életéről, lassan talán a helyére kerül az ő alakja is a történelmükben.
Fotók: MTI/Arcanum.hu
