bolsevik propaganda

Felkerült a G-re a pont, ballib újságírók betiltatnák a teljes jobboldali internetes médiát

HGHuth Gergely Magyar ugar 2022 március 1.

Van annak némi önigazoló hatása, hogy az éppen a 2015-ös G-napon Simicska Lajossal tartó főopportunisták egyike, Tóth Szabolcs Töhötöm, a Magyar Nemzet 2018 előtti főszerkesztő-helyettese mondta ki azt, amire a legtöbb balliberális véleményvezér a legédesebb álmaiban gondol: be kell tiltani a konzervatív sajtót. Valójában persze logikus, háborús helyzetben mi másra is vágyhatna egy vérbeli bolsevik, mint a kritikus hangok elhallgattatására és saját hegemóniájának biztosítására. A jobbról érkezett újbolsevikoknak pedig duplán kell bizonyítaniuk, így lett Töhötöm a leghangosabb cenzor.

Akik nem hiperpasszívan használják az ánglius nyelvet – Mi a közös „Denoix” titkos munkatársban, Bartus Lászlóban és George Lazarban?

MGMező Gábor A Hálózat 2021 május 23.

Nem titok, hogy a külföldi lejáratás ellen a legnehezebb védekezni: ezt mind az Antall-kormány, mind a Fidesz-kormányok megszenvedték. A vád sohasem változott: antiszemitizmus, fasizmus és a jól bevált bolsevik rágalmak. Cikkünkben igyekszünk bemutatni az amerikai magyar hálózat régi-új technikáját. Amihez olyan emberek kellenek, akik Karácsony Gergelyhez képest azért jobban beszélik az angolt. Régen a Kutasi „Denoix” Kovács Lajos-féle rongyemberek a Kádár-diktatúrát fényezték, a jobboldali, emigráns értelmiséget fasisztázták a nyugati magyar sajtóban. Mindkettőt az állambiztonság anyagi támogatásával és megbízásából. Feladatuk volt, hogy éket verjenek a magyar közösségbe. Ma Bartus László és George Lazar „publicisták” terjesztik a legelképesztőbb rágalmakat. Bartust keveseknek kell bemutatni, de az 1980-ban UNESCO-ösztöndíjjal Amerikába érkezett Lázár érdekesebb figura. Eredetileg mérnök, mégis korunk Pogány Józsefeként harsog és agitál, úgy fest, legfőbb feladata a magyar kormány és a jobboldaliság lejáratása. Ha kell, az 1943-as (!) budapesti gettóról ír, máskor 1921-re helyezi az újvidéki vérengzést. Valakik támogatják őket? Vagy önszorgalomból végzik a lejáratást?

Imádta az ország, de a szovjetek szíven lőtték – Halassy Olivér legendás élete és tragikus halála

Sport exkluzív 2019 május 18.

Két lövés a szívbe – fosztogató szovjet katonák gyilkolták meg 1946 őszén az egyik legnagyobb magyar sportlegendát, vitéz Halassy Olivért. Halassy korának egyik legnépszerűbb sportolója volt, nem csak amiatt, mert csonka lábbal lett a magyar úszás és vízilabda egyik legnagyobb klasszisa, hanem közkedvelt személyisége okán. A kialakuló elnyomás világában a sajtó nem írhatta meg a valóságot, az újságírók szökött magyar fegyencekről regéltek, de ebből egy szó sem volt igaz. A rajongásig szeretett, de halála előtt már B-listázott sportolót hatalmas tömeg kísérte el utolsó útjára, három fiatal gyermeket hagyott maga után. A pap azt kérte, fogjon össze a nemzet ebben a nehéz órában, és kövesse a mindvégig tisztességes és elszánt Halassy példáját, aki a második világháborúban zsidókat mentett és akit az egész magyarság szeretett. Nem így történt. Haláláról egészen a rendszerváltásig hazudtak, a tanúk nem mertek megszólalni.

Teljes gőzzel a reakció ellen – Ákos Miklós ÁVH-s őrnagy megírta, Máriássy Félix megrendezte

MGMező Gábor A Hálózat 2019 április 28.

Előző cikkemben bemutattam Ákos Miklós úttörőknek írt propaganda-meséjét, most az ÁVH őrnagyának könyvei és forgatókönyve következnek. Írt a magyar fasisztákról, a sztahanovistákról, az éberségről, az osztályharcról, a belső ellenségről, az elvetemült szabotőrről és a szervezkedő tisztekről. Filmforgatókönyvét az ÁVH-val egyeztetve készítette el, abban is erőltették az ügyes és jóravaló államvédelmis alakját.

Csunderlik a vörösterrorról: Szuper volt, hogy megnyitották a Margitszigetet

Pilhál Tamás Magyar ugar 2019 március 29.

Egyre hangosabban és egyre szemtelenebbül próbálja mosdatni a magyar emberek százait meggyilkoló, Trianonnak megágyazó Tanácsköztársaság rémtetteit a balliberális-neokommunista média. Ezúttal a Mérce közölt újabb részletet Csunderlik Péter kommunista propagandakönyvéből, amely fölidézi, mennyire örültek a kis proletárgyerekek, hogy száz évvel ezelőtt végre megnyitották előttük a Margitszigetet. Csunderlik azt is írja a könyvében: Szamuely Tibor valójában nem is volt vérszomjas.