Továbbélő Sztálin-nosztalgia a diktátor szülőföldjén
Hatalmas Sztálin-nosztalgia söpör végig egyes kaukázusi országokon. Észak- és Dél-Oszétiában utcákat, tereket neveznek el a diktátorról, míg Grúziában úgy tűnik, se kiköpni, se lenyelni nem tudják a nemzet leghíresebb fiát. Szülővárosában az éj leple alatt elszállították ugyan Joszif Dzsugasvili 8 méter magas szobrát, ám már másnap aláírásgyűjtés indult, hogy a Sztálin-parkból kerüljön vissza a köztérre az alkotás. A grúzok hozzáállása ambivalens "a népek bölcs vezetőjéhez". A fiatalabb generáció szabadulna a véres kezű diktátor emlékétől, azonban az idősebbek az orosz és a kaukázusi népek megmentőjét látják benne, aki megvédte őket Hitlertől. Másrészről Grúziában úgy is tekintenek Sztálinra, mint a nagyorosz sovinizmus képviselőjére, aki, ha kellett, kemény eszközökkel csitította el saját nemzetében is az oroszellenes hangokat. Ugyanakkor erősen sérelmezik, hogy 1956-ban Hruscsov a Szovjet Kommunista Párt előtt elmondott beszédében a véres diktatúra kiépítését, a nép ellen elkövetett bűnöket kizárólag Sztálin és a szintén grúz származású Berija nyakába igyekezett varrni. A 2008-ban Dél-Oszétia miatt Grúzia és Oroszország között kirobbant konfliktus is hozzájárult ahhoz, hogy a Sztálin-nosztalgia fellángoljon a térségben. A témában nemrég Dudás Bertalan, a XX. Század Intézet történésze publikált figyelemreméltó cikket.
Grúziában a mai napig virágzik a Sztálin-nosztalgia. A nemzet leghíresebb fiának emlékét ma is megannyi szuvenír, kitűző, szobor őrzi. Sztálin szülővárosában, Goriban múzeumban és parkban lehet végigkísérni a véres kezű diktátor életútját. A grúzok fiatalabb generációja ellenzi a nosztalgiát, de az idősebbek még úgyis ünneplik Sztálint, hogy az orosz sovinizmusról nagyon rossz emlékeket őriznek – a többi között szeretett vezérüknek köszönhetően. A térséggel foglalkozó szakértők szerint a Sztálin-nosztalgia hátterében az állhat, hogy nemcsak Oroszországban, de a volt szovjet utódállamokban – túlkapásaik ellenére – mindig is erős volt a szimpátia a határozott, erős politikai vezetők iránt.
Érdekesség, hogy a Grúziával szomszédos Dél-Oszétiában még a diktátor szülőhazájánál is nagyobb szeretet övezi Sztálint. Ennek a közelmúltban gyökerező politikai oka van. A 2008-as konfliktus idején Oroszország Dél-Oszétia mellé állt a grúzok ellenében. A kis kaukázusi köztársaság még 1991-ben szakadt el Grúziától, ám a viszony mind végig feszült maradt a két ország között. Sztálin apjáról több forrás is azt állítja, hogy oszét volt és nem grúz. Az oszétok manapság úgy fejezik ki nemzeti érzéseiket, hogy utcákat, tereket neveznek el Kobáról, mellszobrokat avatnak, sőt, az egyik faluban helyreállítottak egy egész alakos szobrot, amit arannyal vontak be.
A teljes cikket erre a linkre kattintva érheti el.
Vezető kép: Georgiai kommunisták megemlékezést tartanak Joszif Visszarionovics Sztálin georgiai születésű szovjet diktátor születésének 140. évfordulója alkalmából a Tbiliszitől mintegy 80 kilométerre, nyugatra fekvő Goriban 2019. december 21-én. Fotó: MTI/EPA/Zurab Kurcikidze
