sztálinizmus
Borvendég Zsuzsanna sorozata: A Magyar Tudományos Akadémia sztálinizálása
A bolsevik totalitarizmus az élet minden területét uralni akarta. Csírájában fojtották el az autonóm cselekvés bármely módozatát, sőt a gondolat szabadságát is meg kívánták szüntetni, amit az agymosó propaganda volt hivatva elvégezni. Ennek sikeressége azonban nagy mértékben függött attól, hogy mennyire tudják elhallgattatni a klérust és a tudósokat. A tudomány objektív tényeivel szembemenni az ő materiális gondolkodásuk alapján talán nagyobb kihívást jelenthetett, de ennek sem volt akadálya.Népnevelés Rákosi módra, avagy látlelet egy orwelli korszakról (II. rész)
Nem volt véletlen, hogy nem emlékezhettünk meg a kereszténység legnagyobb ünnepéről, a virágvasárnapról, a nagyhétről, a húsvétról, Jézus keresztre feszítéséről, majd feltámadásának napjáról. Még a zsidók napját, a pészachot sem volt szabad megemlíteni.Népnevelés Rákosi módra, avagy látlelet egy orwelli korszakról (I. rész)
Hetven éve, 1953. március 5-én meghalt Sztálin elvtárs, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára. A bolsevista sztálini diktatúra sok szenvedést okozott országának, de a később megszállt kelet-közép-európai országok népeinek is. Uralkodása alatt összességében 30 millió ember halála szárad a lelkén. A Magyarországra küldött moszkoviták – Rákosi Mátyás, Nagy Imre, Münnich Ferenc, Gerő Ernő, Farkas Mihály, hosszú a sor... – bosszúszomjukkal, véres leszámolásaikkal túltettek a szomszéd országok kommunistáin.Továbbélő Sztálin-nosztalgia a diktátor szülőföldjén
Hatalmas Sztálin-nosztalgia söpör végig egyes kaukázusi országokon. Észak- és Dél-Oszétiában utcákat, tereket neveznek el a diktátorról, míg Grúziában úgy tűnik, se kiköpni, se lenyelni nem tudják a nemzet leghíresebb fiát. Szülővárosában az éj leple alatt elszállították ugyan Joszif Dzsugasvili 8 méter magas szobrát, ám már másnap aláírásgyűjtés indult, hogy a Sztálin-parkból kerüljön vissza a köztérre az alkotás. A grúzok hozzáállása ambivalens "a népek bölcs vezetőjéhez". A fiatalabb generáció szabadulna a véres kezű diktátor emlékétől, azonban az idősebbek az orosz és a kaukázusi népek megmentőjét látják benne, aki megvédte őket Hitlertől. Másrészről Grúziában úgy is tekintenek Sztálinra, mint a nagyorosz sovinizmus képviselőjére, aki, ha kellett, kemény eszközökkel csitította el saját nemzetében is az oroszellenes hangokat. Ugyanakkor erősen sérelmezik, hogy 1956-ban Hruscsov a Szovjet Kommunista Párt előtt elmondott beszédében a véres diktatúra kiépítését, a nép ellen elkövetett bűnöket kizárólag Sztálin és a szintén grúz származású Berija nyakába igyekezett varrni. A 2008-ban Dél-Oszétia miatt Grúzia és Oroszország között kirobbant konfliktus is hozzájárult ahhoz, hogy a Sztálin-nosztalgia fellángoljon a térségben. A témában nemrég Dudás Bertalan, a XX. Század Intézet történésze publikált figyelemreméltó cikket.Ajánljuk még












