joszif sztálin
Nem szabad elfelejtenünk, hogy a kommunisták elvették az ünnepeinket is
Rákosiék el kívánták törölni a karácsonyt, mert féltek mindentől, ami felett nem volt hatalmuk. Kádár felmérte, hogy az eltörlés még korai, sokkal hatásosabb, ha egyszerűen deszakralizálja, kiüresíti azt, és az ünnep fényét beszorítja a családok zárt ajtaja mögé. A kommunisták számára az egyházak és az emberekben élő hit a legádázabb ellenségnek számítottak. A totalitarizmus ugyanis a teljességre törekszik, így a lélek kisajátítása legalább olyan fontos számukra, mint az anyagi javak elvétele.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: A kommunisták már a harmincas években is „sokszínűek” voltak
Stephen Koch Kettős szerepben című könyvében a bolsevikok által behálózott nyugati értelmiségiek egy csoportját Hominternnek nevezte, mert nagy számban voltak közöttük olyanok, akik „haladó” szexuális szokásoknak hódoltak. Ők is bizonyítékai azon állítás igazának, hogy a mai szélsőséges liberalizmus gyökere a kommunizmusban keresendő. De a teljes képhez az is hozzátartozik, hogy a társutas művészek – a lenini hasznos idióták – azzal, hogy vakon követték Sztálint, kiszolgálták Hitler érdekeit is. A világtörténelem két leggyilkosabb ideológiája szülte a mai divatdiktátor tanokat.
Varsó provokációnak tekinti az orosz elnök kijelentéseit Lengyelország határairól
Varsó provokációnak tekinti Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentéseit Lengyelország határairól, és határozottan visszautasítja őket - jelentette ki Pawel Jablonski lengyel külügyminiszter-helyettes szombati sajtóértekezletén, miután találkozott Oroszország berendelt varsói nagykövetével.
Lefejezték a Sztálin-szobrot Georgiában
Ismeretlenek megrongálták Joszif Sztálin szobrát, amelyet tavaly emeltek a Georgia Sida Kartli régiójában fekvő Variani falu lakói - számolt be hétfőn egy helyi portál, írja az MTI. A Sida Kartli oldal által közzétett fényképeken látható, hogy az egész alakos Sztálin-szobrot lefejezték. Az emlékmű egy beton talapzaton áll egy erdős területen. A georgiai belügyminisztérium egyelőre nem kommentálta a történteket. A Sztálin szülővárosától, Goritól 13 kilométerre fekvő Variani lakói tavaly februárban állították a szobrot. Helyi lakosok újságíróknak elmondták, hogy az emlékművet saját kezdeményezésből emelték, mert a településen sokan tisztelik Sztálint. A szovjet diktátornak Georgiában mindmáig sok tisztelője és szülővárosában emlékmúzeuma is van.
Orosz? Szovjet? Ukrán? – secko jedno
Nos, nem akarok ezzel senkit sem megsérteni. Tiszteletben tartom a nemzetiségüket. Hiszen azért van különbség az orosz, a szovjet és az ukrán emberek között. Persze ez olyan, hogy megsértődnénk-e, ha az erdélyit – ebbe beleértem a szászt, később a románt, vagy a székelyt, a csángót – nem tartanánk az összmagyar kultúra részeinek. Hiszen a több ezer éves együttélésünk, a kultúránk, a nyelvünk, a genetikai eredetünk, a történelmünk, ha időnként külön is vált, mégis minden, ami történt itt velünk a Kárpát-medencében, az a közös magyarságunkat, a magyarságérzést erősítette máig.
Az utolsó „európai”
Robert C. Castel meghatározta egy előadása során, hogy ki volt szerinte az az utolsó európai vezető, aki reális eséllyel, illetve annak a látszatával tört világuralomra. Természetesen azonnal akadt néhány okos, aki ebből Hitler dicsőítését vélte kiolvasni.
Népnevelés Rákosi módra, avagy látlelet egy orwelli korszakról (I. rész)
Hetven éve, 1953. március 5-én meghalt Sztálin elvtárs, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára. A bolsevista sztálini diktatúra sok szenvedést okozott országának, de a később megszállt kelet-közép-európai országok népeinek is. Uralkodása alatt összességében 30 millió ember halála szárad a lelkén. A Magyarországra küldött moszkoviták – Rákosi Mátyás, Nagy Imre, Münnich Ferenc, Gerő Ernő, Farkas Mihály, hosszú a sor... – bosszúszomjukkal, véres leszámolásaikkal túltettek a szomszéd országok kommunistáin.
Mihályi Balázs a PS-nek: Nem igaz, hogy a kitörés miatt több magyar katona halt meg, mint ha megadták volna magukat a szovjeteknek – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Az 1945. február 11-i budapesti Kitörés a második világháború egyik legvéresebb eseménye volt. Több katona halt meg a budai Várból történő kitörés során, mint a normandiai partraszálláskor. A hozzávetőlegesen 16 ezer katona – akik között németek és magyarok voltak – közül mindössze 780-an érték el a nyugati állásokat, ebből 80 fő volt magyar nemzetiségű – állítja Budapest ostromának egyik legszakavatottabb kutatója, Mihályi Balázs. Az ostromkutató szerint a budai hegyekben számos, ma még fel nem tárt tömegsír lehet, amelyek az elesett katonák csontjait rejtik. Mihályi Balázs szerint elkerülhetetlen következmény, hogy az emlékezetpolitika rátelepült az 1945-ös Kitörésre, azonban a történettudománynak fontos reagálnia és a köztudatba beégett tévhitekre. Nem igaz például, hogy a budai Várból kitörő magyar katonák szívét meghódították volna a nyilas eszmék, többségük nem foglalkozott aktuálpolitikával, egyszerűen túl akartak élni, illetve harcoltak a bajtársaikért, az egységükért. Aki pedig esetleg megkockáztatta volna, hogy átáll a szovjetek oldalára, azt biztosan lelövik a németek. Egy másik tévhit, hogy jobban jártak volna a katonák, ha a Kitörés helyett megadják magukat a Vörös Hadseregnek. Ezzel szemben a statisztikák azt mutatják: jóval többen tűntek el, vagy haltak meg a szovjet hadifogságban – állítja az ostromkutató. A Kitörés 78. évfordulóján készült beszélgetés részletei a videóban!
Ajánljuk még
Betűnként egymillió forintot fizettek egy parkolófeliratért - Újabb részletek Karácsonyék Budapest Brand botrányából
Az EU-ból is kiraknák Magyarországot a budapesti béketárgyalások miatt
Megérkezett az első súlyos fenyegetés, Magyarországot kizárnák az EU-ból a budapesti békecsúcs miatt.
Ezért nevezték el Kuplungnak a hadseregben Ruszin-Szendi Romuluszt
Többször előkerült a "Szívem" vagy a "Cica" megnevezés a parancsnoki értekezleten.Karácsonyék nagyon megsértődtek Orbán Viktor kritikáján
