joszif sztálin
Továbbélő Sztálin-nosztalgia a diktátor szülőföldjén
Hatalmas Sztálin-nosztalgia söpör végig egyes kaukázusi országokon. Észak- és Dél-Oszétiában utcákat, tereket neveznek el a diktátorról, míg Grúziában úgy tűnik, se kiköpni, se lenyelni nem tudják a nemzet leghíresebb fiát. Szülővárosában az éj leple alatt elszállították ugyan Joszif Dzsugasvili 8 méter magas szobrát, ám már másnap aláírásgyűjtés indult, hogy a Sztálin-parkból kerüljön vissza a köztérre az alkotás. A grúzok hozzáállása ambivalens "a népek bölcs vezetőjéhez". A fiatalabb generáció szabadulna a véres kezű diktátor emlékétől, azonban az idősebbek az orosz és a kaukázusi népek megmentőjét látják benne, aki megvédte őket Hitlertől. Másrészről Grúziában úgy is tekintenek Sztálinra, mint a nagyorosz sovinizmus képviselőjére, aki, ha kellett, kemény eszközökkel csitította el saját nemzetében is az oroszellenes hangokat. Ugyanakkor erősen sérelmezik, hogy 1956-ban Hruscsov a Szovjet Kommunista Párt előtt elmondott beszédében a véres diktatúra kiépítését, a nép ellen elkövetett bűnöket kizárólag Sztálin és a szintén grúz származású Berija nyakába igyekezett varrni. A 2008-ban Dél-Oszétia miatt Grúzia és Oroszország között kirobbant konfliktus is hozzájárult ahhoz, hogy a Sztálin-nosztalgia fellángoljon a térségben. A témában nemrég Dudás Bertalan, a XX. Század Intézet történésze publikált figyelemreméltó cikket. Szerencsés Károly: a gyűlölet hajtotta a Budapestet ostromló szovjeteket (PestiTV-videó)
A második világháború egyik legvéresebb ütközete zajlott le 75 évvel ezelőtt, 1944–45 fordulóján Budapesten. A történészek a csata hevességét és jelentőségét a sztálingrádi összecsapáshoz hasonlítják. A magyar fővárosban ütközött meg a világtörténelem két legrettenetesebb fegyveres ereje, a német Wehrmacht és a Vörös Hadsereg. Nem érdekelte sem Hitlert, sem Sztálint, sem a várost korábban bombázó amerikaiakat, hogy mi lesz Budapesttel, mi lesz a város lakosságával. Hitler csak egy erődöt látott Budapestben, amelyet koncként odadobott a szovjeteknek, hogy nyugodtan rombolják csak porrá, addig sem Berlinnel vannak elfoglalva. A Vörös Hadsereg katonái engesztelhetetlen gyűlölettel vetették rá magukat fővárosunkra. Budapestben ők csak egy távoli, nyugat-európai nagyvárost láttak, amely 50 napig ellenállt nekik, megnyújtva ezzel régóta tartó menetelésük idejét. Az viszont senkit nem érdekelt, hogy mi lesz a városban rekedt 1 millió magyar civil sorsa. A PestiTV Mintha tegnap történt volna... e heti adásában Szerencsés Károly történésszel idézte fel a történteket Ferkó Dániel műsorvezető. Ajánljuk még
Pócs János a Polbeatben: az MSZP-s maffia a Tisza Pártban él tovább
Schiffer András a Polbeatben - Hogyan tovább?
"Végre arról beszélünk, aminek értelme van!" - Itt a nagy kibeszélő Polbeat!
Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!