Ifj. Lomnici Zoltán szerint az NGO-k kárt okozhatnak a jogállamisági mechanizmus megítélésében
Mit köszönhetünk a keresztény kultúrának Egységes Magyaroszági Izraelita Hitközség Juhász Hajnalka miniszteri biztos, Gyorgyovich Miklós, az alapítvány vezető kutatója és ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, az alapítvány jogi szakértője részvételével.
Ifj. Lomnici Zoltán úgy látja, hogy a jogállamisági jelentésekkel kapcsolatban olyan témákban fejthetik ki véleményüket a nem kormányzati szervezetek (NGO-k), amelyekhez nincs megfelelő szakértelmük és ezzel kárt okozhatnak.
A Századvég jogi szakértője az M1 aktuális csatornán arról beszélt: az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének december eleji online konferenciáján is elhangzott, hogy a jogállamisági jelentésekkel összefüggésben kikérik az NGO-k véleményét is, stratégiai szövetségesekként tekintenek rájuk. Megjegyezte: a legutóbbi magyar jogállami jelentésben 12 civil szervezetből 11 a Nyílt Társadalom Alapítvány által támogatott NGO volt. Visszautalva a webináriumon elhangzottakra, azt mondta: ezek a szervezetek olyan témákban mondhatnak véleményt, mint az igazságszolgáltatás, a sajtó és média helyzete, fékek és ellensúlyok, valamint a korrupciós keretmechanizmus. Hangsúlyozta: ez a négy terület olyan átfogó szakértelmet kíván, amellyel meggyőződése szerint
egyik magyarországi NGO sem rendelkezik, mégis véleményt formálhatnak, (...) rossz hírét keltik országunknak ezek a szervezetek, és ezzel kárt okoznak.
Arra a kérdésre, mi lehet az NGO-k bevonásának célja, ifj. Lomnici Zoltán közölte: meggyőződése szerint ez kísérlet, a nyílt társadalom eszmerendszere kísérleti terepnek tekinti az uniót.
Vannak olyan szervezetek, amelyek célja, hogy bemártsák hazánkat különböző nemzetközi szervezeteknél
– jelentette ki a szakértő. Az NGO-k másik típusaként említette azokat a szervezeteket, amelyek különböző szempontok szerint minősítik vagy éppen rangsorolják Magyarországot, például a korrupció vagy az alapjogok szempontjából. Felhívta a figyelmet arra, hogy az uniós alapszerződésben szereplő "rule of law" nem jogállamiságot, hanem "joguralmat" jelent.
Ennek alapján "az a legnagyobb csata", hogy kinek a joguralma fog uralkodni
– tette hozzá. Emlékeztetett: az Európai Tanács a menekültkvótával összefüggésben kimondta, hogy az csak önkéntes lehet, azonban egy későbbi döntésben már azt rögzítették, hogy kötelező is lehet. Igaz, ez egy kis kontingensre vonatkozott és ideiglenes volt – tette hozzá –, de a kérdés továbbra is az, hogy a "rule of law"-ban az európai jog kerekedik-e felül, mert akkor a szuverenitás vereségével zárul.
Míg ha a nemzetállami jogok erősödnek meg, nagyobb küzdelemre lehet számítani, viszont kiegyensúlyozottabb lesz a tagállamok és az unió viszonya
– mondta a Századvég jogi szakértője.
Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
