Pesti Srácok

Inkább az állatmenhelyeket, mintsem a gyermekotthonokat támogatják a magyarok

Inkább az állatmenhelyeket, mintsem a gyermekotthonokat támogatják a magyarok

Körülbelül kétszer annyian támogatják az állatmenhelyeket, mint a gyermekotthonokat Magyarországon – derült ki egy reprezentatív, országos kutatásból, amelyet a magyarországi adományozási kedvről készítettek az egyik legnagyobb mobilszolgáltató felkérésére. Azonban minél többet tud valaki a gyermekotthonok működéséről, annál inkább támogatja azokat.

A kutatás rámutatott, hogy a magyar lakosság fele szokott adományozni és önkénteskedni is, és csak 12 százalék nem segíti ilyen formában a rászorulókat. A válaszadók bevallása szerint az önkénteskedéshez képest az adományozás gyakoribb, és a legtöbben, a válaszadók 81 százaléka tárgyi felajánlásokkal támogatja a rászorulókat. Pénzbeli hozzájárulással a válaszadók 70 százaléka szokott élni, többségük alkalmanként 5 ezer forint alatti értékben, 20 ezer forint feletti összeg csupán az esetek 3 százalékában jellemző – olvasható a közleményben. A rendszerességet tekintve leginkább a véletlenszerű adományozás jellemző, adója 1+1 százalékát pedig az emberek 60 százaléka szokta szinte mindig, vagy többnyire felajánlani. A válaszadók 41 százaléka az adományozással szemben azért preferálja az önkéntes munkát, mert ott azonnal látja az eredményt, és hasonló azok aránya (43 százalék), akik többet önkénteskednének, ha idejük engedné.

Sokan a bizalmatlanság miatt nem adományoznak

Tízből négyen főleg amiatt nem szoktak adományozni, mert félnek attól, hogy az összeg nem megfelelő helyre kerül, de hasonló nagyságú azok tábora is, akiket a saját anyagi helyzetük tart vissza – derült ki a felmérésből, amelyet a Telenor felkérésére az Impetus Research végzett. Arra a felmérésben feltett kérdésre, hogy melyik három nemes célt részesítenék előnyben, ha adományozásról vagy önkéntességről van szó, a legtöbben, a válaszadók 35 százaléka az állatmenhelyeket, 24 százaléka a betegségekben szenvedőket, 23 százaléka a kórházak, egészségügyi intézményeket és 22 százaléka a mélyszegénységben élőket jelölte meg a gyakori támogatandó csoportnak. A kitöltők kevesebb mint ötöde (18 százalék) támogatná a gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermekeket, pedig hazánkban mintegy 25 ezer gyermek és fiatal él a családjából kiemelve.

PestiSracok facebook image

– idézi a közlemény Joó Beatrist, a Gyermekhíd Alapítvány operatív igazgatóját.

A vállalat karitatív kampányában a hazánkban élő családjából kiemelve élő gyermek és fiatalra hívja fel a figyelmet. A kis gyufaárus lány című történetet a szolgáltató mesekönyv formájában jelenteti meg, amelynek új, Dragomán György író által írt befejezését a 06-80-621-000 ingyenesen hívható telefonszámról lehet meghallgatni Balsai Móni színésznő tolmácsolásában. A cég minden december 20-ig beérkező hívás után 500 forinttal, valamint a könyvek eladásából befolyó összeggel támogatja a Gyermekhíd Alapítványt, amely a gyermekotthonban élő gyermekeknek nyújt komplex támogatást képzett mentoraik által – áll az összegzésben.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?