Pesti Srácok

Januárban ülhet össze a NATO–Oroszország Tanács

Januárban ülhet össze a NATO–Oroszország Tanács

A NATO sajtóközpontjának vasárnapi közleménye szerint Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára azt javasolta, hogy hívják össze a NATO–Oroszország Tanács ülését január 12-re, amikor Brüsszelben a szövetség katonai tanácsának ülését tartják a vezérkari főnökök szintjén. A moszkvai külügyminisztérium közölte, hogy megkapta és tanulmányozza a javaslatot.

Az orosz külügy december 17-én hozta nyilvánosságra a kölcsönös biztonsági garanciákról szóló, Washingtonnal kötendő szerződés, valamint az Oroszország és a NATO közötti biztonsági egyezmény tervezeteit. Ezeket december 15-én adták át Karen Donfried európai és eurázsiai ügyekért felelős amerikai külügyi államtitkár-helyettesnek. Washington és Kijev szerint Oroszország invázióra készülhet Ukrajna ellen, amiről a nagyarányú orosz csapatösszevonások tanúskodnak az ukrán határ mentén. Oroszország tagadja ezt, és azt állítja, hogy Ukrajna és a NATO növekvő együttműködése élezte ki a feszültséget. Moszkva a jelenlegi helyzetet az 1962-es kubai rakétaválsághoz hasonlította, amikor a világ az atomháború szélére sodódott.

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön azt mondta, hogy Oroszország el akarja kerülni a konfliktust, de azonnali választ vár az Egyesült Államoktól és szövetségeseitől a biztonsági garanciákra vonatkozó követeléseire. Moszkva szakértői szintű tárgyalásokat vár amerikai tisztségviselőkkel januárban Genfben. A washingtoni kormányzat közölte, hogy az orosz javaslatok egy része nyilvánvalóan elfogadhatatlan, és az Egyesült Államok konkrét elképzelésekkel fog előállni a tárgyalások formájára vonatkozóan. A Kreml követelései között vannak olyanok – például az orosz vétó Ukrajna jövendő NATO-tagságára –, amelyeket a Nyugat elfogadhatatlannak nyilvánított. Moszkva követeli továbbá, hogy az Egyesült Államok távolítsa el atomfegyvereit Európából, és a NATO vonja ki többnemzetiségű zászlóaljait Lengyelországból és a három volt balti szovjetköztársaságból, Észtországból, Lettországból és Litvániából.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)