Pesti Srácok

Kisbolygót neveztek el Karikó Katalinról

Kisbolygót neveztek el Karikó Katalinról

Tizenöt kisbolygót neveztek el magyar személyiségekről, csillagászokról, fizikusokról és más tudományágak művelőiről, köztük Karikó Katalinról – írta Sárneczky Krisztián, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársa, a Szeged Asteroid Program vezetője a csillagaszat.hu hírportálon megjelent cikkében.

Sárneczky Krisztián, aki felfedezett tizenöt kisbolygót, kifejtette, hogy az aszteroidák elnevezése régi hagyomány. A felfedezőt illeti a jog, hogy nevet válasszon felfedezettjének. Eleinte az új kisbolygók a felfedezés után azonnal nevet kaptak, később már meg kellett várni, hogy megsorszámozzák őket, aminek feltétele a pontos pályaszámítás, a biztos azonosítás. Ezt követően tíz év áll a felfedező rendelkezésére, hogy nevet találjon a kisbolygónak. A kutató felidézte, hogy Magyarország az 1930-as, 40-es évek fordulóján öt éven át „kisbolygó nagyhatalomnak” számított, ekkor a Svábhegyi Csillagvizsgálóban Kulin György vezetett keresőprogramot. Ezt 1997-ben a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont együttműködésében indított kisbolygó-megfigyelési program keretében újították föl. Az azóta felfedezett csaknem kétezer aszteroida jó részét a Csillagászati Intézet Piszkéstetői Megfigyelő Állomásának hatvan centiméteres Schmidt-távcsövével találták a csillagda kutatói, valamint az SZTE és az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatói, munkatársai.

A Nemzetközi Csillagászati Unió munkacsoportja november végén több tucat kisbolygó elnevezését hagyta jóvá. Ezek közül több magyar csillagász, a Konkoly Obszervatórium egykori és jelenlegi munkatársa – Tóth Imre, Paparó Margit, Oláh Katalin, Kelemen János, Ábrahám Péter, Virághalmy Géza, Barcza Szabolcs – nevét viseli. Karikó Katalin biokémikusról, Vass Imréről, az aggteleki Baradla-barlang egyik legismertebb kutatójáról, Schick Béláról, a modern allergológia és immunológia egyik megalapítójáról, Guckler Károlyról, a főváros környéki sikeres erdősítési munkák egykori irányítójáról, Schulek Frigyes építészről, Kulcsár Győző négyszeres olimpiai bajnok vívóról, Miroslav Mesaros szlovák matematika és fizika szakos tanárról, amatőr csillagászról, valamint Tessedik Sámuel evangélikus lelkészről, pedagógusról, gazdasági szakíróról is – írja az Index.

Forrás: Index; Fotó: MTI/Balogh Zoltán

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Trianon 100: a régi és új idők hazaárulóiról (Stefka István írása)

Az Öreg Blog 2020 június 5.
Trianont nem feledjük, az okait ismerjük, de intő példa a jelenre is. „Most is ebben a korban élünk. Egy szerencsénk van, hogy tíz éve egy erős támogatottsággal rendelkező nemzeti kormányunk van. Az aggasztó, hogy itt vannak közöttünk Károlyi Mihályék, Kun Béláék, Szamuely Tiborék, Rákosi Mátyásék, Gerő Ernőék, Kádár Jánosék és Aczél Györgyék szellemi örökösei, akik jelenleg is lejáratják a hazugságokkal, valótlanságokkal Magyarországot világszerte. Céljuk világos: felszámolni hazánkat, elpusztítani a magyarságot. Rajtunk múlik, hogy kollaboráns tevékenységük ne járjon sikerrel. Nem szabad hitelt adni szép, furfangos szavaiknak, nem szabad bizalmat szavazni nekik. Csak ez az egyetlen módja annak, hogy megakadályozzuk egy újabb, talán még pusztítóbb Trianon létrejöttét.” Stefka István írása.