Matolcsy György: Mi lehet a Budapest-dilemma megoldása?
1950. január 1-jén a korábbi Kis-Budapestből – 23 környező város és falu beolvasztásával – létrejött Nagy-Budapest. A döntés célja az volt, hogy a korábbi polgárváros helyére a munkásosztály fellegvára álljon. Ennek az ideológiai alapú politikai döntésnek a következménye a mai Budapest kettőssége: egyfelől a magyar nemzet büszkesége, másfelől egy vízfej, a kommunista diktatúra káros öröksége. A főváros kettősségéből következik a Budapest-dilemma – fejtette ki a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Magyar Nemzet online kiadásában megjelent véleménycikkében.
Miután Budapest a magyarság politikai, kormányzati, kulturális, szellemi, gazdasági és pénzügyi központja – óriási felhalmozott történelmi, szellemi és anyagi értékekkel –, ezért érdemes lehet mindent fejleszteni, ami egy világvároshoz méltó fejlődést hoz. A másik oldal azonban azt mutatja, hogy demokratikus és piacgazdasági keretek között Budapest eddig sem volt képes olyan fejlődésre, amire az ország és a Kárpát-medence felzárkózásához szükség lenne, mert csak nagy méretű, ugyanakkor nem erős. Kettős természete miatt nem képes dinamikus fejlődésre, mert nem tud jól sáfárkodni felhalmozott értékeivel, és nem képes megragadni a jövő lehetőségeit – vélekedik a jegybankelnök a Magyar Nemzet cikkében.
A következmény ennyiből is világos: Budapest messze elmarad térségi, uniós és globális versenytársaitól. Ennél is rosszabb, hogy messze elmarad saját képességeitől és lehetőségeitől
– írja Matolcsy György. Az MNB elnöke szerint történelmi igazságtételre van szükség, meg kell semmisíteni az 1950. január 1-ei erőszakos egyesítés jogi alapjait és vissza kell adni a 23 településnek a jogot, hogy helyi népszavazással döntsön jövőjéről: önállóan vagy másokkal együtt, esetleg újból Budapesthez csatlakozva megy tovább. A „budapesti patthelyzet” szerinte a mai fővárosi szerkezettel nem oldható fel sem a közeli, sem a távoli jövőben. Budapest fejlődésének legnagyobb korlátja maga Budapest, mert a mai méret, összetétel és működés mellett a magyar főváros nem képes megnyerni a világ fővárosai számára megnyíló jövőt. Sikeres Budapest nélkül azonban nem lesz sikeres magyar felzárkózás, így a „budapesti patthelyzet” az egész ország, sőt a Kárpát-medence fenntartható felzárkózása elé is falat emel.
Matolcsy György a Magyar Nemzetben kifejtette, szerinte azok az országok váltak sikeressé az elmúlt ötven évben, ahol a főváros nem volt jelentős túlsúlyban a második legjelentősebb városhoz és az egész országhoz képest. Ezért Budapest és az ország akkor lenne egyensúlyban a magyar és a Kárpát-medencei térben, ha a főváros mai, 1,7 millió főnyi lakossága hatszázezer fő körüli létszámra mérséklődne, ennek megfelelő vagyoni és jövedelmi súllyal. Az egyensúlyi térszerkezet többi eleme már rendben van Magyarországon, mert Debrecen, tehát a második város, a megyei központok, a nagyvárosok és kisvárosok hálózatai már jól illeszkednek a nemzetközi térszerkezeti arányokhoz. Sőt, Budapest környezete, tehát a „patkóvárosok” (Székesfehérvár, Veszprém, Dunaújváros, Kecskemét, Szolnok, Eger, Esztergom és Győr) patkó alakú hurokra hasonlító hálózata már négymillió főnél is nagyobb népességgel rendelkező térséget rajzol ki. Egy teljes népesség közel felét kitevő központi városháló szintén elengedhetetlen feltétele egy ország sikerének Japántól (Tokió-Osaka 60 millió fős övezete) Ausztriáig (Bécs 4,1 millió fős régiója).
Budapest arányos, egészséges fejlődését még a következő további lépésekkel érdemes segíteni az MNB elnöke szerint:
- Nagyságrendileg megnövelni kell a budapesti kerületek önállóságát. Budapest belső kerületei elsősorban egymással működnek együtt, a külső kerületek azonban már a főváros környezetében működő önálló városokkal fűzik szorosabbra kapcsolataikat. A jövő lehetősége, hogy a „patkóvárosok” hálózatában a hozzájuk közeli városokkal indítanak közös programokat és fejlesztéseket, amelyek lépésről lépésre megteremtik a 4 millió fős „szerencsepatkót”, a központi városhálót. Ehhez a maihoz képest nagyságrendileg nagyobb önállóságra van szükség a kerületek szintjén.
- Kormányzati infrastruktúraprogramok a külső budapesti kerületek és a Budapesten kívüli városháló összekötésére. A külső kerületek és a „szerencsepatkó” központi városháló összekötését jelentős közlekedési infrastruktúra programok segíthetik és gyorsíthatják.
- Meg kell teremteni a Budapest további szétválásához szükséges demokratikus és rendezett kereteket. A kerületek szavazóinak döntésére érdemes bízni, hogy kiválnak-e a mai fővárosból, megteremtve az önálló városi működés feltételeit, vagy maradnak a mai keretek között, önállóbb döntési körrel. A korábbi önálló települések – például Óbuda, Újpest, Kőbánya, Angyalföld, Pesterzsébet, Zugló, Kelenföld, Csepel, Budafok – önálló városként való újjáalakulása óriási energiákat szabadíthat fel, mert korábban önállóan képesek voltak a dinamikus fejlődésre.
A Budapest-városmag megőrzése nemzeti érdek. Egy hatszázezer fő körüli népességgel rendelkező főváros a budai és pesti belső kerületek egységének megtartásával lehet Magyarország új központja. Az állam, a kormányzat, az üzleti élet, a bankrendszer, a felsőoktatás és a kultúra lényegében valamennyi vezető intézménye ebben az új fővárosi térben együtt maradna a Parlamenttől a Várnegyedig, a nagy egyetemektől a nagy kulturális intézményekig – vélekedik a szerző a Magyar Nemzetben.
A már egészséges méretű és térbeli környezetével együtt fejlődő főváros jövőképe már jelentősen eltérhet a maitól. Helyet kaphat ebben a jövőképben a nagy budapesti egyetemek köré szerveződő innovációs parkok hálózata, mert a jövőkép középpontjában egy okosszolgáltatásokra, kiemelten tudástőkére és kutatás-fejlesztésre épülő főváros áll. Erre épülhet egy vadonatúj startup-intézményrendszer, ma még nem létező termékekkel és szolgáltatásokkal. Egy wellness világközpont rangjára emelkedő fürdőhálózat és egy ezzel szorosan összefonódó egészség-városrész használhatja ki a főváros különleges adottságait. Egy új okosvárosnegyed egy nagyságrendileg nagyobb konferenciaturizmus-intézményegyüttessel erősítheti a főváros globális vonzerejét. Budapest már ma is jó úton halad egy európai, sőt globális sportfőváros felé, érdemes a még szükséges infrastruktúrát is megépíteni, és a sportgazdaságot összekötni az egészségvárossal. Ezek így együtt egyszerre dinamizálnák a fővárost és a patkóvárosok hálózatát, megteremtve egy erős Magyarország erős fővárosát és központi városhálóját
– zárja cikkét Matolcsy György.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
