Pesti Srácok

Tízezer hátrányos helyzetű gyermeket támogat az Útravaló ösztöndíjprogram

Tízezer hátrányos helyzetű gyermeket támogat az Útravaló ösztöndíjprogram

Csaknem tízezer hátrányos helyzetű gyermek nyert támogatást az Útravaló ösztöndíjprogramban, amelynek a keretösszege idén több mint 150 millió forinttal, 1,75 milliárd forintra emelkedett – hangsúlyozta közleményében a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság (TEF). A TEF pályázatainak csaknem nyolcvan százaléka volt eredményes, a legtöbb sikeres pályázat Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből érkezett.

A TEF közleménye Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős kormánybiztost idézte, aki kiemelte: az ösztöndíjrendszer iránti érdeklődés bizonyítja, hogy a fiataloknak komoly igényük van a tudásra, ezért minden segítséget meg kell adni nekik ahhoz, hogy piacképes, érdeklődésükhöz illeszkedő iskolát és szakmát választhassanak. A TEF pályázatának célja – folytatták –, hogy segítse a nehéz körülmények között élő, hátrányos helyzetű tehetséges tanulókat és esélyt biztosítson nekik arra, hogy bekerülhessenek a középiskolába, azt sikeresen elvégezhessék, szakmához jussanak, illetve sikeresen felvételizzenek a felsőoktatási intézményekbe. A programban a tanulók hetedik osztályos koruktól felsőoktatásba kerülésükig mentori segítséget és ösztöndíjat kapnak, korosztálytól és tanulmányai átlagtól függően akár havi húszezer forintot. A mentorok minden esetben havi tizenegyezer forintot kapnak – részletezte közleményében a főigazgatóság. Hozzátették: a pályázatok csaknem nyolcvan százaléka volt eredményes, a legtöbb sikeres pályázat pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből érkezett.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/Balázs Attila

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)