Nemcsak a magyarok érzik az EU kettős mércéjét
A Századvég harminc országban harmincezer fő részvételével végzett kutatást, amelyben azt vizsgálták, hogy érzékelnek-e diszkriminációt saját országukkal szemben az Európai Unió részéről. Az eredmények szerint a válaszadók ötvenhat-huszonhét százalék arányban vélik úgy, hogy létezik kettős mérce a saját országukkal szemben az unióban. Ennek az elsődleges elszenvedői azok az államok, amelyek kormányai nem vallják magukénak a nyílt társadalmak eszmerendszerét. Az Európa Projekt 2021 elnevezésű kutatás szerint főként a volt szocialista országokban, ahol a lakosságban még frissen él a diktatúrák emléke és a szabadság megszerzésének élménye, tartja elfogadhatatlannak az emberek jelentős (hatvanegy-huszonhárom százalék) része a politikai alapon működő cenzúrát.
Az intézet szerint, az ilyesfajta cenzúra elfogadottságában jelentős különbség mutatkozik az alapítók és XX. századi csatlakozók, valamint a volt szocialista országok lakosainak a válaszai között. Az alapítók és XX. századi csatlakozók mindössze hatvanhárom-harmincegy százalék arányban utasítják el a felhasználói tartalmak politikai alapú törlését, ezzel szemben a volt szocialista országokban az "elfogadhatatlan" válaszok száma közel háromszorosa az "elfogadható" válaszokénak. Az online politikai cenzúrát legradikálisabban elutasító ország Bulgária, hetvenhét-tizenhárom százalék arányban, rögtön utána Magyarország (hetvenhat-tizennégy százalék) és Csehország (hetvenhárom-tizennégy százalék). Mint közölték: a számokból jól látható, hogy nem egyszeri pillanatképről van szó, konstans módon lesújtó az eredmény, hiszen az EU alapelvei közé tartozik a tagállamok közötti egyenlőség, ami nem valósul meg.
Megállapították, hogy még a visegrádi országokban is többségben vannak azok, akik szerint Brüsszel kettős mércét alkalmaz a hazájukkal szemben. A legnagyobb arányban (hetvenhét százalék) a szlovénok gondolják így, míg a skála túlsó felén Dánia helyezkedik el, harminchárom százalékos igen-rátával. Soros Györgyről azt írták, a válaszadók minden vizsgált régióban kettő-öt arányban mondták azt, hogy inkább antipatikus számukra Soros György, azaz hétből mindössze kettőnek szimpatikus. Soros György elfogadottsága a Századvég szerint Görögországban a legalacsonyabb és Luxemburgban a legmagasabb (a megítélését illetően a kedvező-kedvezőtlen válaszok aránya előbbi esetben hat-ötvenhét százalék, utóbbiban tizenhét-huszonegy százalék, tehát még ott is inkább antipatikus személyként tekintenek rá). A kutatás kitért továbbá arra is, hogy a megkérdezettek elfogadhatónak tartják-e, hogy a közösségi oldalak saját politikai nézeteik alapján törölnek felhasználói tartalmakat az oldalakról. A véleménynyilvánítás – minden alkotmányos indok nélküli, csakis politikai alapon történő – korlátozását azonban az európai polgárok többsége – még ha egyre csökkenő arányban is – elutasítja.
Jól látszik, hogy a brüsszeli bürokraták Soros György érdekeinek megfelelően, az ő elvárásait teljesítve hozzák meg döntéseiket, és nem az emberek akaratát helyezik előtérbe, ennek pedig az egyenes következménye, hogy a megkérdezettek két és félszer annyian vannak kedvezőtlen, mint kedvező véleményen a tőzsdespekulánsról
– áll a közleményben.
Forrás: MTI; Fotó: PS
