Pesti Srácok

Nemcsak a magyarok érzik az EU kettős mércéjét

Nemcsak a magyarok érzik az EU kettős mércéjét

A Századvég harminc országban harmincezer fő részvételével végzett kutatást, amelyben azt vizsgálták, hogy érzékelnek-e diszkriminációt saját országukkal szemben az Európai Unió részéről. Az eredmények szerint a válaszadók ötvenhat-huszonhét százalék arányban vélik úgy, hogy létezik kettős mérce a saját országukkal szemben az unióban. Ennek az elsődleges elszenvedői azok az államok, amelyek kormányai nem vallják magukénak a nyílt társadalmak eszmerendszerét. Az Európa Projekt 2021 elnevezésű kutatás szerint főként a volt szocialista országokban, ahol a lakosságban még frissen él a diktatúrák emléke és a szabadság megszerzésének élménye, tartja elfogadhatatlannak az emberek jelentős (hatvanegy-huszonhárom százalék) része a politikai alapon működő cenzúrát.

Az intézet szerint, az ilyesfajta cenzúra elfogadottságában jelentős különbség mutatkozik az alapítók és XX. századi csatlakozók, valamint a volt szocialista országok lakosainak a válaszai között. Az alapítók és XX. századi csatlakozók mindössze hatvanhárom-harmincegy százalék arányban utasítják el a felhasználói tartalmak politikai alapú törlését, ezzel szemben a volt szocialista országokban az "elfogadhatatlan" válaszok száma közel háromszorosa az "elfogadható" válaszokénak. Az online politikai cenzúrát legradikálisabban elutasító ország Bulgária, hetvenhét-tizenhárom százalék arányban, rögtön utána Magyarország (hetvenhat-tizennégy százalék) és Csehország (hetvenhárom-tizennégy százalék). Mint közölték: a számokból jól látható, hogy nem egyszeri pillanatképről van szó, konstans módon lesújtó az eredmény, hiszen az EU alapelvei közé tartozik a tagállamok közötti egyenlőség, ami nem valósul meg.

Megállapították, hogy még a visegrádi országokban is többségben vannak azok, akik szerint Brüsszel kettős mércét alkalmaz a hazájukkal szemben. A legnagyobb arányban (hetvenhét százalék) a szlovénok gondolják így, míg a skála túlsó felén Dánia helyezkedik el, harminchárom százalékos igen-rátával. Soros Györgyről azt írták, a válaszadók minden vizsgált régióban kettő-öt arányban mondták azt, hogy inkább antipatikus számukra Soros György, azaz hétből mindössze kettőnek szimpatikus. Soros György elfogadottsága a Századvég szerint Görögországban a legalacsonyabb és Luxemburgban a legmagasabb (a megítélését illetően a kedvező-kedvezőtlen válaszok aránya előbbi esetben hat-ötvenhét százalék, utóbbiban tizenhét-huszonegy százalék, tehát még ott is inkább antipatikus személyként tekintenek rá). A kutatás kitért továbbá arra is, hogy a megkérdezettek elfogadhatónak tartják-e, hogy a közösségi oldalak saját politikai nézeteik alapján törölnek felhasználói tartalmakat az oldalakról. A véleménynyilvánítás – minden alkotmányos indok nélküli, csakis politikai alapon történő – korlátozását azonban az európai polgárok többsége – még ha egyre csökkenő arányban is – elutasítja.

PestiSracok facebook image

– áll a közleményben.

Forrás: MTI; Fotó: PS

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.