Pesti Srácok

Sohasem ült még olyan sok újságíró börtönben, mint az idén világszerte

Sohasem ült még olyan sok újságíró börtönben, mint az idén világszerte

Sohasem ült még olyan sok újságíró börtönben, mint az idén: a média 488 munkatársa van rács mögött szerte a világon, ami húsz százalékos növekedés a tavalyi évhez képest – írta éves összegzésében a Riporterek Határok Nélkül (RSF) nevű jogvédő szervezet csütörtökön. Ugyanakkor húsz éve nem volt ilyen alacsony a meggyilkolt újságírók száma: idén 46 embert öltek meg, mert a munkájukat végezték.

A Riporterek Határok Nélkül 1995 óta teszi közzé a bebörtönzött és meggyilkolt újságírók számát. Az önkényes őrizetbe vételek rendkívüli megnövekedésének nagy része három ország számlájára írható, amelyeknek kormányai közömbösek állampolgáraik demokrácia iránti vágyával szemben – írta a szervezet a sajtószabadságról készült éves jelentésében, Fehéroroszországra, Mianmarra és Kínára célozva.

Mianmarban, ahol a hadsereg február 1-jén puccsal átvette a hatalmat, jelenleg 53 újságíró ül börtönben, míg tavaly csak ketten voltak rács mögött. Fehéroroszországban, ahol Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök 2020 augusztusában újabb mandátumot szerzett vitatott körülmények között, 32 újságírót csuktak le. Tavaly hét volt a számuk. Kína, amely az elmúlt időszakban megerősítette befolyását Hongkongban, a nemzetbiztonsági törvényre hivatkozva legalább tíz újságírót vett őrizetbe. Hongkong különleges státusának köszönhetően a sajtószabadság iskolapéldája volt a térségben, egészen mostanáig – jegyezte meg a szervezet.

A Riporterek Határok Nélkül jelezte: sohasem ült még ennyi női újságíró börtönben, mint 2021-ben. Számuk a tavalyihoz képest harmadával nőtt. Bár a média őrizetbe vett munkatársainak túlnyomó többsége (87,7 százaléka) továbbra is férfi, Fehéroroszországban például többségében női újságírók vannak rács mögött. A legtöbb újságírót Kínában (127), Mianmarban (53), Vietnamban (43), Fehéroroszországban (32) és Szaúd-Arábiában (32) vetették börtönbe.

PestiSracok facebook image

A gyilkosságokat tekintve Mexikó és Afganisztán a legveszélyesebb hely a média munkatársai számára: előbbi országban hét, utóbbiban hat tújságírót öltek meg. A harmadik helyen Jemen és India áll négy-négy gyilkossággal. Az esetek többségében (65 százalék) célzott kiiktatásokról van szó – jegyezte meg az RSF. A szervezet tudomása szerint legalább 65 újságírót és médiamunkást tartottak fogva túszként 2021-ben, kettővel többet, mint tavaly. Szíriában 44, Irakban 11, Jemenben pedig kilenc embert tartanak fogva. Egy francia újságírót, Olivier Dubois-t áprilisban ejtettek túszul Maliban – tette hozzá a Riporterek Határok Nélkül.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Jens Schlüter

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.