Pesti Srácok

Több mint ötezren jelentkeztek a felsőoktatási keresztféléves képzésekre

Több mint ötezren jelentkeztek a felsőoktatási keresztféléves képzésekre

Több mint ötezren jelentkeztek a 2022 februárjában induló felsőoktatási képzésekre, közülük a legtöbben állami ösztöndíjas mesterképzést, azokon belül pedig gazdaságtudományi és műszaki szakokat jelöltek meg első helyen – derül ki az Oktatási Hivatal közleményéből.

A közlemény szerint 5371-en jelentkeztek keresztféléves képzésre a november 21-i határidőig a felvi.hu honlapról elérhető E-felvételi rendszerben. Az első helyen megjelölt jelentkezéseket figyelembe véve mesterképzésre 4525-en, alapképzésre 688-an, felsőoktatási szakképzésre pedig 158-an jelentkeztek. A mesterképzésre jelentkezők mintegy 95 százaléka állami ösztöndíjas képzésre jelentkezett. A mesterképzések elsőhelyes jelentkezéseit figyelembe véve idén is a gazdaságtudományi és a műszaki szakok a legnépszerűbbek – írták. Jelenleg a felvételizők által rögzített adatokat és a feltöltött dokumentumokat dolgozzák fel. A jelentkezők az E-felvételi rendszerben ellenőrizhetik a felvételi nyilvántartásban szereplő adataikat, dokumentumaikat, pontszámaikat. A tájékoztatás szerint a felvételi kérelem benyújtását követően megszerzett dokumentumok másolatai január 10-ig tölthetők fel az E-felvételi rendszerébe, illetve postai úton is beküldhetők az OH-nak. Szintén január 10-ig van lehetőségük a jelentkezőknek arra, hogy egy alkalommal módosítsák a jelentkezési sorrendjüket. A ponthatárokat várhatóan január 24-én állapítják meg. A felvettek - a beiratkozást követően - februárban kezdhetik meg felsőoktatási tanulmányaikat.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTVA/Bizományosi/Oláh Tibor

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)