A bevándorlási bíróság akadályozta meg egy gyűlöletbeszédet terjesztő muszlim férfi kitoloncolását Belgiumban

A belga hírszerző szolgálat (OCAD) és az állambiztonsági hivatal korábban gyűlöletpropagandistának minősítette a Maaseik településről származó Abdallah Ouahbourt, aki véleményük szerint komoly veszélyt jelent a belga társadalomra. Júniusban Sammy Mahdi menekültügyi és migrációs államtitkár úgy döntött, hogy a marokkói állampolgárságú, de Belgiumban született, és 1990 óta ott élő Ouahbournak távoznia kell az országból. A negyvennyolc éves férfi tiltakozott a kitoloncolása ellen, mert azt állítja, poszttraumás stressz szindrómában szenved, és attól tart, hogy letartóztatják Marokkóban. A Bevándorlási Viták Tanácsa, amelyhez fellebbezést lehet benyújtani a bevándorlási hivatal határozatai ellen, azonban úgy ítélte meg, hogy a hírszerző szolgálat és az állambiztonsági hivatal jelentései Ouahbourról "nem képeznek szilárd alapot" ahhoz, hogy kiutasítsák az országból, továbbá a vádak "túl általánosak" és "túl homályosak". A The Brussels Times megemlíti, hogy a férfi a Marokkói Harcoló Iszlám Csoport (GICM) dzsihadista szervezet egyik csoportja, a Maaseik-csoport "vezéralakja", amely csoportnak, a belga biztonsági szervek gyanúja szerint, vélhetően köze volt a 2003-ban és 2004-ben elkövetett casablancai és madridi terrortámadásokhoz, amelyekben mintegy kétszázötven ember vesztette életét. Ouahbourt el is ítélték hétévi börtönbüntetésre, de aztán szabadon bocsátották, mert az Európai Unió Bírósága úgy döntött, hogy a per alapjául szolgáló információk részben Marokkóból származtak, ahol feltételezhetően kínzásokkal szerezték meg őket. Tíz esztendeig tartó peres eljárás után, 2020-ban egy bíró "elfogadhatatlannak" tartotta és "a tiszteséges bírói eljárás joga visszavonhatatlan megsértésének" minősítette Ouahbour elítélését. A belga kormánynak "törvényellenes fogva tartás miatt" kártérítést kellett fizetnie Ouahbournak.

A lap a bevándorlási minisztériumot idézve közölte azt is, hogy Ouahbour "a börtönben nem változtatta meg véleményét, soha nem határolódott el a maga szélsőséges ideológiájától", valamint fenntartotta kapcsolatait szalafista hálózatokkal, a hollandiai Geleen mecsetében tartott prédikációi pedig aggasztották a holland hatóságokat is. A The Brussels Times idézte a belga hírszerzést is, amely szerint Ouahbour "negatívan viszonyult a nyugati társadalomhoz és a belgiumi rendszerhez". A lap megjegyezte, hogy a belga hatóságoknak nehézkes a viszonyuk a bíróságokkal, amelyek gyakran felülírják a döntéseiket. Egyik legfrissebb jelentésében a belga állambiztonság azzal is gyanúsította Ouahbourt, hogy "erkölcsileg és anyagilag" támogatta az Iszlám Állam nevű terrorszervezetet. A Bevándorlási Viták Tanácsa is úgy vélte, hogy az állambiztonságnak konkrétabbá kellene tennie az állításait, például pontosan idéznie kellene Ouahbour állítólagos gyűlöletbeszédeit. A testület bírálta, hogy az elemzések korábbi, terrorizmussal kapcsolatos ítéletekkel összefüggésben készültek, amelyeket a Tanács szerint nem kellene figyelembe venni Sammy Mahdi államtitkár az üggyel kapcsolatban, elmondta a belga sajtónak, hogy a kitoloncolásokról szóló döntéseket hozó bírák nem kapnak teljes hozzáférést a hírszerzési dossziékhoz, amelyek részletezik a vádakat. Az államtitkár Twitter-üzenetében azt írta:

– hangoztatta mikroblog-bejegyzésében a miniszter, hozzátéve, hogy meg kell vizsgálni, hogy a bírák hogyan férhetnek hozzá jobban a biztonsági szolgálatok teljes anyagaihoz.

Forrás: MTI; Fotó: Subdinfo