Pesti Srácok

A legtöbb munkahelyen tíz százaléknál is nagyobb béremelés várható

A legtöbb munkahelyen tíz százaléknál is nagyobb béremelés várható

Nagyok a különbségek az idei bérmegállapodásoknál, a legtöbb helyen azonban a 10 százalékot is meghaladja az emelés mértéke – írja csütörtöki számában a Világgazdaság a legnagyobb szakszervezeti szövetségek tájékoztatására hivatkozva. A lapnak Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke elmondta, hogy a vállalatok nincsenek könnyű helyzetben, a bérfeszültség elkerülése miatt ott is emelniük kell, ahol a munkavállalók a két minimálbér között vagy az átlagbér körül keresnek. A minimálbér és a garantált bérminimum idei, csaknem húszszázalékos emelésével ugyanis sokan elvesztették korábbi bérelőnyüket.

Székely Tamás, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke úgy látja, hogy idén is az alacsony fizetési kategóriákban keresők járhatnak a legjobban, emiatt ismét a bérek összecsúszásának veszélye fenyeget. A bérdinamikát ráadásul a munkaerőhiány is hajtja. A statisztikai hivatal legfrissebb adatai szerint novemberben csaknem 4,7 millióan dolgoztak Magyarországon, ezzel új foglalkoztatási csúcs született – írja a lap. A legnagyobb szakszervezeti szövetségek szerint a bérmegállapodások a nyolc százaléktól 17-18 százalékig terjedő emelést tartalmaznak. Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke szerint az emelések miatt reális, hogy a tavalyi négy százalék körüli szint után idén a reálbérek növekedése a tíz százalékot is meghaladja. A lap emlékeztet, nem minden hol zökkenőmentes a bérmegállapodás megkötése. Szentgotthárdon, az Opel gyárában sztrájkbizottságot kellett felállítani.

– nyilatkozta Székely Tamás, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke, és arra figyelmeztetett, hogy az alsó kereseti sávokban történő nagyobb emelés miatt ismét a bérek összecsúszásának veszélye fenyeget. Palkovics Imre szintén úgy látja, hogy abban a fizetési kategóriában, amelyet az idén utolért a garantált bérminimum, nem feltétlenül várható hasonló mértékű emelés, annak ellenére sem, hogy nemzetgazdasági szinten több mint ötszázmilliárd forintot meghaladó adócsökkentést kaptak a cégek. Emiatt szerinte itt még bőven lesz dolga az érdekképviseletnek, hangsúlyozva, hogy a munkavállalóknak is nyomást kell gyakorolniuk. Főleg mert a magas infláció még ezeknek az érdemi béremelkedéseknek a jelentős részét is leharapja – fogalmazott a munkástanácsok elnöke.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI ; Fotó: MTVA/Bizományosi: Faludi Imre

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.