A magyar választásokig biztosan nem blokkolják az uniós pénzeket
Didier Reynders rácáfolt arra az állításra, miszerint még az április 3-i magyarországi választások előtt is kijöhet az EU-pénzek befagyasztásának javaslatával az Európai Bizottság. A jogérvényesülésért felelős uniós biztos a Politiconak elmondta, mindez azt jelenti, hogy nem változott semmit a fő menetrend, azaz a február 16-án érkező európai bírósági ítélet után biztos, hogy a pénzek folyósítására vonatkozó esetleges szankció a tagállamokat tömörítő Tanácsban csak a választások után érkezhet. Addig pedig még van idő a megegyezésre, az itthoni keretek esetleges kiigazítására, mint ahogy azt Orbán Viktor kormányfő már vázolta arra reagálva, hogy a pénzek nagy részének akár egy évi blokkolása súlyos gazdasági következményekkel járna egy előrejelzés szerint.
A pár nappal ezelőtti Reuters-cikk feltételezése abból indult ki, hogy ha a magyar és a lengyel kormánynak novemberben kiküldött európai bizottsági információkérő levelek válasza nem elégíti ki a bizottság aggályait, akkor a jogállamisági mechanizmus keretében egy hónapon belül elkészítheti a tagállamokat tömörítő Tanács felé a pénz befagyasztásával kapcsolatos javaslatát, amiről a Tanács újabb egy hónapon belül minősített többséggel szavazhat. Mindebből tehát elméletileg reálisnak tűnne az a következtetés, hogy még az április 3-i magyar választások előtt a Bizottság a pénzek blokkolásával kapcsolatos javaslatot hoz, amiről esetleg még a Tanács is szavazna, de a gyakorlatban ez kizárt és ezt régóta mi is így vázoltuk, részben azért, mert ezek a bizottsági információkérő levelek még nem tekinthetők a jogállamisági mechanizmus hivatalos levelezgető fázisának. Lényegében ezt erősítette meg most Reynders a Politiconak, ugyanis azt mondta: ahhoz, hogy egyáltalán a jogállamisági mechanizmust el tudja indítani bármely ország ellen a bizottság, be kell várnia a jogállamisági rendeletről és benne a mechanizmusról szóló Európai Bírósági ítéletet, ami ugye február 16-án érkezik meg.
Ezután bár pár napon belül is el tudná kezdeni az eljárást Magyarország ellen a testület, mert annyira jól előkészítette már, mint ahogy arra egy névtelenséget kérő forrás a lap ma reggeli hírlevében külön utalt, de egyúttal azt is elárulta: még az is legfelső szintű politikai döntést igényel Ursula von der Leyentől, hogy egyáltalán megindítják-e az április 3-i választások előtt a jogállamisági mechanizmust, nehogy a magyar választásokba való beavatkozásnak tűnjön a folyamat. Egyébként a forrás elárulta: a magyar kormány a már lejárt válaszadási határidőt nem tartotta be, és azt ígérte a Bizottságnak, hogy pár napon belül küldi a levelét. A fenti értelmezési keret miatt mondta azt Reynders a lapnak, hogy csak valamikor a bírósági ítélet után indulhat majd el hivatalosan a jogállamisági eljárás a tagállammal szemben, ami egy hosszabb egyeztetési-tájékozódási-levelezgetési fázist jelent és csak ezután lesz majd csak abban a helyzetben a Bizottság, hogy az EU-pénzekkel kapcsolatos szankciós javaslatot a Tanács elé terjessze. Így tehát ezért mondta azt, hogy a választások utánig nem lesz végső döntés a magyar EU-pénzek folyósítása terén.
Forrás: portfolio; Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet
