Áder János: a nemzetek közötti párbeszéd nem épülhet sem hazugságra, sem az igazság tagadására
Áder János államfő szerint az elmúlt tíz évben azokat az értékeket képviselte, amelyeket magyarként, a jövő nemzedékekre gondoló emberként, családapaként, s immáron nagyszülőként is fontosnak tart, vonatkozzon az akár a múlt bevallására, a jelen vitáira vagy a jövő iránti felelősségre. A külpolitikai kérdésekkel kapcsolatban pedig azt hangsúlyozta, hogy a nemzetek közötti párbeszéd nem épülhet sem hazugságra, sem az igazság tagadására.
Áder János beszédében köszönetet mondott a diplomatáknak és az általuk képviselt országoknak azért, hogy számtalan helyen és módon a partnerei voltak, például az igazság elfogadásában, kimondásában és képviseletében. Emlékeztetett arra, hogy 2013-ban szerb kollégájával egyetértésben fejet hajtottak a második világháború ártatlan szerb és magyar áldozatainak emléke előtt, elismerték az egymás ellen elkövetett bűnöket, hitet tettek a múlt lezárása és a megbékélés mellett. Arra is kitért, hogy Szlovákia köztársasági elnökével 2021-ben együtt adták át a két ország közös munkájával felújított borsi Rákóczi-kastélyt, valamint kinyilvánították, hogy a közös örökség összeköt, nem pedig elválaszt. Felhívta a figyelmet arra is: a holokauszt 60. évfordulóján Budapesten, Mauthausenben, Auschwitzban és Jeruzsálemben is kimondta, hogy a vallási, etnikai és bárminemű megkülönböztetés elfogadhatatlan. A köztársasági elnök hozzátette,
az állam, amely valaha nem védte meg polgárait, nem bújhat ki a felelősség alól, történelmi bocsánatkéréssel tartozik a holokauszt áldozatainak.
Áder János felidézte azokat a pillanatokat is, amikor felszólalt az ENSZ klímacsúcsain, részt vett a világ államainak ambiciózusabb klímavállalásra való mozgósításában és a Vízügyi Elnöki Testület munkájában. Hangsúlyozta, kiállt azért, hogy a környezetvédelem ne csak PR-akció, hanem gondolkodásmódunk, cselekedeteink sarokköve is legyen. Külön kiemelte, hogy Budapesten, amikor víz-világtalálkozókat és fenntarthatósági csúcsot szerveztek, azért állt ki, hogy ne csak fenyegetést lássunk a klímaveszélyben, hanem lehetőséget is a változásra, a változtatásra. A köztársasági elnök arról is beszélt, hogy külföldi útjai során innovatív magyar technológiákat ajánlott vendéglátói figyelmébe, tudván, hogy ez nem csupán magyar gazdasági érdek, hiszen a kisebb környezetterhelés, a környezettudatosság mindannyiunk érdeke. Rámutatott, amikor magyar közösségeket látogatott szerte a világban, minden alkalommal kiemelte a határokon túl élő magyarok gazdagító szerepét a kétoldalú kapcsolatokban. Hozzátette, a külföldön szolgálatot teljesítő magyar katonai kontingenseket látogatva jelezte, hogy Magyarország megbízható és hűséges partner a nemzetközi béketeremtésben. Áder János szavai szerint ezek a találkozások az elmúlt csaknem tíz esztendőben megerősítették a hitét, hogy az együttműködés nemcsak szimbolikus gesztus, patikamérlegen adagolt nyilatkozat, protokollegyezmények udvariasan hűvös bekezdése lehet.
Sokkal több is lehet annál, elszántabb, tevékenyebb, eredményesebb
– jelentette ki az államfő. Beszéde végén az európai integráció egyik alapítója, Robert Schuman egykori francia külügyminiszter szavait idézte:
A világbékét csak úgy lehet megőrizni, ha az azt fenyegető veszélyekkel arányban álló kreatív erőfeszítéseket teszünk.
Zárásként béketeremtő szándékot, a nehézségek, a gondok leküzdéséhez egészséget, erőt, a hazugság elutasítását, az igazság elfogadását, és az új esztendőben is "a veszélyekkel arányban álló kreatív erőfeszítéseket" kívánt az egybegyűlteknek. Michael A. Blume nuncius, a diplomáciai testület doyenje köszönetet mondott a köztársasági elnöknek a hozzájárulásáért ahhoz, hogy szembe lehessen nézni napjaink kihívásaival.
Forrás: MTI; Fotó: PS
