Pesti Srácok

Jelentkezőket várnak a szavazatszámláló bizottságokba

Jelentkezőket várnak a szavazatszámláló bizottságokba

Várják a jelentkezéseket a helyi választási irodák az április 3-ai országgyűlési választás és az azzal egy időben rendezett országos népszavazás szavazatszámláló bizottságaiba. A számlálásért jutattás is jár, valamint szabadnap. Ezen felül viszont néhány kritériumnak is meg kell felelni.

A választás során kiemelkedő szerepük van a szavazatszámláló bizottságoknak: feladatuk a szavazás lebonyolítása, a választás tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és – ha szükséges – a választás törvényes rendjének helyreállítása. A szavazatszámláló bizottság állapítja meg a választás szavazóköri eredményét is. Az áprilisi választáson és népszavazáson mintegy 11 ezer szavazatszámláló bizottság működik majd.

Pénzt és szabadnapot is kapnak a számlálók

A szavazatszámláló bizottságok legalább öttagúak, a testületek három tagját a képviselő-testület választja meg a helyi választási iroda javaslatára, legkésőbb március 14-én 16 óráig. A szavazatszámláló bizottságok választott tagjai oktatáson, felkészítésen vesznek részt, a szavazás napján pedig hajnaltól a szavazatok összeszámlálásáig a szavazókörökben végzik a választás lebonyolítását. Munkájukért díjazást kapnak; ez egy januárban kiadott miniszteri rendelet értelmében bruttó 35 ezer forintról 50 ezer forintra emelkedett, ami nettó 33 250 forintot jelent a bizottsági tagoknak. Emellett mentesülnek a szavazás napját követő munkanapon a munkavégzés alól. A szavazatszámláló bizottságnak a választott tagok mellett tagjai lehetnek a választókerületben jelöltként indulók megbízottai is (jelölőszervezetenként két-két ember), az ő díjazásukról a megbízójuk gondoskodik. A szavazatszámláló bizottság működőképességéhez legalább öt tag kell, így ha a pártok delegáltjaival együtt sincs meg az öt tag, akkor a képviselő-testület által megválasztott tagok közül hívnak be további tagokat a testületbe.

PestiSracok facebook image

A jegyzők várják a jelentkezéseket

A helyi választási irodák vezetői (a jegyzők) várják a településen élő választópolgárok jelentkezését a szavazatszámláló bizottságokba. Fontos előírás, hogy csak az adott településen lakcímmel és választójogosultsággal rendelkező lakosok lehetnek a választási bizottság választott tagjai. Nem lehet a bizottság tagja képviselőjelölt, képviselő, alpolgármester, jegyző, másik választási bizottság tagja, választási iroda tagja és az, aki a honvédséggel szolgálati jogviszonyban áll. Párt tagja, a választókerületben jelöltet állító szervezet tagja, a választókerületben induló jelölt hozzátartozója, valamint egyes államigazgatási szervek munkatársai sem lehetnek a bizottság választott tagjai. Arról, hogy hol várnak még jelentkezőket szavazatszámláló bizottsági tagnak, a települések polgármesteri hivatalában lehet tájékozódni.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Illyés Tibor

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)