Pesti Srácok

Letette az esküt az új holland kormány

Letette az esküt az új holland kormány

Rekordhosszúságú, március óta tartó kormányalakítási tárgyalások után Vilmos Sándor holland király előtt felesküdött a Mark Rutte vezette negyedik kormány Hollandiában. Rutte negyedik kabinetjében négy, a korábbi kormány munkájában nem tevékenykedő tag, Wopke Hoekstra külügyminiszter, Carola Schouten a szegénység fölszámolásáért és a nyugdíjakért felelős miniszer, Hugo de Jonge lakhatásért felelős miniszter és Kajsa Ollongren védelmi miniszter foglal helyet.

Sigrid Kaag pénzügyminiszter, korábbi külügyminiszter videóösszeköttetés útján tette le az esküt, ugyanis a hétvégén pozitív lett a koronavírus-tesztje. A hírportál megjegyezte, a holland parlament történetében először Rutte negyedik, húsztagú kabinetjében ugyanannyi nő és férfi kormánytag kapott helyett. A holland kormány átlagéletkora 50 év. A március közepén tartott parlamenti választásokat a Rutte vezette Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD) nyerte meg, már negyedik alkalommal. A 2010 óta kormányzó Mark Rutte annak ellenére szerezte meg a legtöbb szavazatot, hogy kabinetje tavaly év elején lemondásra kényszerült a gyermektámogatási segély körül kialakult, nagy port kavaró botrány miatt.

A választásokat követően kezdődött rekordhosszúságú kormányalakítási tárgyalások után december közepén született koalíciós megállapodás a Rutte vezette Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD), a 66-os Demokraták, a Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA) és a Keresztény Unió között. Rutte harmadik kormánykoalícióját szintén ez a négy párt alkotta. A koalíció négy pártjának vezetői a holland parlamentben bemutatott közös programjukban ígéretet tettek arra, hogy több milliárd euróval küzdenek a széndioxid-kibocsátás csökkentéséért, lépéseket tesznek a lakáshiány felszámolására, továbbá megerősítik az oktatási és az egészségügyi rendszert. Nem ez az első alkalom, hogy Mark Rutte csak hosszú idő után tud kormányt alakítani. A 2017 márciusi választások után 208 nap telt el, mire létrejött a koalíció, és 225 nap, mire be is iktatták a kormányt.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/ANP pool/Sem Van Der Wal

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.