Pesti Srácok

Négy jelölt indul az Európai Parlament elnöki tisztségéért

Négy jelölt indul az Európai Parlament elnöki tisztségéért

Négy jelölt indul az Európai Parlament elnöki tisztségéért a 2019-2024-es parlamenti ciklus második felére. A pályázók nevét Pedro Silva Pereira, az uniós képviselőtestület egyik alelnöke jelentette be hétfő este, a parlament strasbourgi plenáris ülésének nyitónapján.

A máltai Roberta Metsola, az Európai Néppárt, a svéd Alice Kuhnke, a Zöldek, a lengyel Kosma Zlotowski, az Európai Konzervatívok és Reformerek, valamint a spanyol Sira Rego, az Európai Baloldal jelöltje kedden reggel tart rövid bemutatkozót, közvetlenül a választás első fordulója előtt. Az eredményt még délelőtt kihirdetik. Amennyiben második fordulóra kerülne sor, annak eredményét 13 órakor, az esetleges harmadik fordulóét késő délután jelentik be a plenáris ülésen. Az elnöki jelöltséghez egy képviselőcsoport vagy legalább 36 képviselő támogatása volt szükséges. A választás titkos szavazással történik. A megválasztáshoz a jelöltnek a leadott érvényes szavazatok abszolút többségét, azaz 50 százalék plusz egy szavazatot kell megszereznie.

Ha az első szavazás sikertelen, ugyanazok a jelöltek vagy újabb indulók azonos feltételek mellett indulhatnak a második fordulóban is. Szükség esetén változatlan szabályok szerint egy harmadik fordulóra is sor kerülhet. Ha a harmadik forduló is sikertelen, az ebben a fordulóban legtöbb szavazatot elnyerő két jelölt között negyedik fordulót tartanak, amelyben egyszerűen a több szavazatot szerző jelölt nyer. Amennyiben holtverseny alakul ki, az idősebb jelöltet hirdetik ki győztesnek. David Sassoli, a testület előző elnöke, a múlt héten hunyt el súlyos betegség következtében. Halála véletlenül egybeesett a testület eleve tervezett tisztújításával. Az EP első alelnöke, Roberta Metsola vette át a jogköröket, és nagy a valószínűsége annak is, hogy néppárti jelöltként ő nyeri meg a keddi elnökválasztást. Az Európai Parlament minden választott tisztségét – azaz az elnöki, alelnöki, kvesztori, bizottsági elnöki és alelnöki, küldöttségi elnöki és alelnöki pozíciókat - két és fél évente újítják meg, azaz egyszer az ötéves jogalkotási időszak kezdetekor, egyszer pedig a ciklus félidejében. A tisztséget betöltők mandátuma egyszer meghosszabbítható.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)