Pesti Srácok

Német lap: a Lengyelország és Magyarország elleni küzdelem mérgezően hatott az EU belső kohéziójára

Német lap: a Lengyelország és Magyarország elleni küzdelem mérgezően hatott az EU belső kohéziójára

Németországnak vissza kellene térnie a Nyugat és Kelet, valamint a nagy és kis tagállamok közti közvetítői szerephez, ahogy régen tette ezt Helmut Kohl, most pedig Emmanuel Macron – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A cikk szerint az elmúlt évek Lengyelország és Magyarország elleni küzdelem nem felelt meg az együttműködés szellemének, hanem mérgezően hatott az EU belső kohéziójára.

A Frankfurter Allgemeine Zeitungban megjelent cikk felhívja a figyelmet arra, hogy a lengyel és a magyar kormány által hozott egyes intézkedések ellentmondanak a jogállamiságról alkotott elképzeléseknek, ugyanakkor egyre világosabbá válik, hogy a tagállamok közös értékrenddel rendelkeznek, azonban az értékek meghatározása nem egységes. A szerző továbbá megjegyzi, hogy az elmúlt évek Lengyelország és Magyarország elleni küzdelem nem felelt meg az együttműködés szellemének, hanem mérgezően hatott az EU belső kohéziójára.

A cikk kiemeli, hogy Németországnak vissza kellene térnie a Nyugat és Kelet, valamint a nagy és kis tagállamok közti közvetítői szerephez, ahogy régen tette ezt Helmut Kohl, most pedig Emmanuel Macron, aki nemrég meglátogatta Orbán Viktort, mivel felismerte, hogy az összes tagállam egysége nélkül a további integráció kudarcra van ítélve. A cikk felhívja a figyelmet arra, hogy az európai egyesülés nem az európai identitások és értékek összeolvasztására jött létre, hanem a szuverén államok közötti együttműködés és a kölcsönös előnyök érdekében. A fiatal tagállamok arra emlékeztetik az európai közösséget, hogy az egység a sokféleségben nem jelenti a sokféleség egyesítését.

Forrás: Mandiner; Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)