Pesti Srácok

Nézőpont: enyhe optimizmussal várják a magyarok a 2022-es évet

Nézőpont: enyhe optimizmussal várják a magyarok a 2022-es évet

A magyarok többsége, azaz ötvenkét százalék pozitívan értékeli a múlt év alakulását az ország szempontjából – derült ki a Nézőpont Intézet 2021 végi közvélemény-kutatásából. Ennél is többen, a felnőtt magyarok ötvenöt százaléka tekint enyhe optimizmussal a jövőbe; szerintük 2022 Magyarország szempontjából pozitívan fog alakulni.

A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatásából kiderül, hogy egyértelműen kisebbségben vannak a 2021-es évvel elégedetlenek – negyvenkét százalék –, így csaknem 4,2 millióan, több mint másfélszer annyian ítélték meg pozitívan az ország általános helyzetét, mint ahányan tették azt egy évvel ezelőtt. Tavalyelőtt, a 2020-as év végén, a második járványhullám csúcsán még csak alig két és fél millió magyar – a felnőttlakosság harmincegy százaléka – értékelte az elmúlt évet pozitívan, és több mint ötmillióan – hatvanöt százalék – negatívan. A felmérés idei eredményei alapján elmondható: a közvélemény is túllépett a koronavírus-járványon – derült ki az adatokból. A pozitív visszatekintés jó alap a derűlátó jövőbe tekintéshez – mutat rá a Nézőpont Intézet a kutatáshoz készített elemzésében –, hiszen arra a kérdésre, hogy Magyarország szempontjából inkább jól vagy inkább rosszul fog-e alakulni a következő év, 2021 végén a felnőtt magyarok ötvenöt százaléka felelt úgy, hogy inkább jól fog alakulni, és csak huszonhét százaléka bizonyult borúlátónak.

Több mint egymillióan ugyan 2021-et negatívan látták, de az idei, 2022-es évet enyhe optimizmussal várják. Érdemes megjegyezni, hogy 2020 végén is hasonló arányban voltak a 2021-re optimistán tekintők. A magyarok többségének a múlt évre vonatkozó elégedettsége és az idei évvel kapcsolatos enyhe optimizmusa nemcsak a koronavírus szempontjából fontos, de a 2022-es választási kampányra is hatással lehet. A Nézőpont Intézet elemzése végén hangsúlyozza: a hazai baloldal választási esélyét nemcsak belső vitái, de a protesthangulat hiánya is gyengíti.

Forrás: Magyar Nemzet
Egyértelmű az optimisták fölénye. Forrás: Magyar Nemzet
PestiSracok facebook image

Forrás/Fotó: Magyar Nemzet

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.