Pesti Srácok

Századvég: jelentősen romlott Márki-Zay Péter megítélése

Századvég: jelentősen romlott Márki-Zay Péter megítélése

A Századvég Alapítvány legfrissebb közvélemény-kutatása szerint Márki-Zay Péter népszerűsége – miniszterelnök-jelöltté válása óta – folyamatosan zuhan. Januárban a hódmezővásárhelyi polgármesterrel a megkérdezettek 33 százaléka szimpatizált, ami a tavaly decemberben mért adatokhoz képest 3, 2021 októberéhez viszonyítva pedig összesen 9 százalékpontos csökkenést jelent – közölték pénteken az MTI-vel.

A Századvég azt írja, hogy az elmúlt hónapokban több konfliktus rajzolódott ki a baloldali pártok és miniszterelnök-jelöltjük, Márki-Zay Péter között. Egyrészt a vártnál nagyobb kihívást jelent a balliberális erőknek a közös lista összeállítása, valamint feszültségeket okozott a hódmezővásárhelyi polgármester hetedik frakciójának, majd az általa a választási lista befutó helyeire javasolt roma politikusoknak a kérdése.

Másfelől Márki-Zay nevéhez több olyan kijelentés is köthető, amelyek keretében magas társadalmi támogatottságú intézkedések létjogosultságát vonta kétségbe – tették hozzá. A baloldal kormányfőjelöltje egyebek mellett a 13. havi nyugdíj visszaépítését böszmeségnek, a rezsicsökkentést népbutításnak nevezte, míg a benzinár hatósági befagyasztását végtelen ostoba, felelőtlen döntésnek, az élelmiszerárstopot pedig ostoba intézkedésnek titulálta. A Századvég decemberi közvélemény-kutatásának eredménye szerint a Márki-Zay Pétert kedvelők aránya a tavaly októberi 42 százalékról decemberre 36 százalékra csökkent, a településtípusokat nézve (főváros, megyeszékhelyek, városok, falvak) pedig kizárólag Budapesten haladta meg a vele szimpatizálók aránya (49 százalék), az őt elutasítókét (47 százalék).

PestiSracok facebook image

A legfrissebb kutatási adatok tanúsága szerint a múlt év végén megfigyelt trend folytatódott: Márki-Zay Péter népszerűsége - miniszterelnök-jelöltté válása óta - folyamatosan zuhan. Ezzel párhuzamosan decemberről januárra a baloldal kormányfőjelöltjéről kedvezőtlenül vélekedők aránya 56-ról 59 százalékra nőtt, míg tavaly októberben még a válaszadók érezhetően kisebb hányada, 47 százaléka fogalmazott meg negatív véleményt Márki-Zay Péterről – emelték ki.

További érdekességnek nevezték, hogy Márki-Zay Péter már a fővárosiak többségének szimpátiáját sem élvezi: a budapesti megkérdezettek 42 százaléka fogalmazott meg pozitív véleményt, 52 százalékuk viszont nem kedveli a politikust. A megyeszékhelyeken élők 35 százaléka kedveli, 56 százaléka elutasítja Márki-Zay Pétert – tették hozzá. Az ellenzéki jelölt még népszerűtlenebb a városokban és falvakban: a városi válaszadók 61, a falvakban élők 65 százaléka utasítja el a személyét – ismertették a januárban, ezer ember megkérdezésével készült felmérés eredményeit.

Forrás: MTI ; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.