Pesti Srácok

Századvég: jelentősen romlott Márki-Zay Péter megítélése

Századvég: jelentősen romlott Márki-Zay Péter megítélése

A Századvég Alapítvány legfrissebb közvélemény-kutatása szerint Márki-Zay Péter népszerűsége – miniszterelnök-jelöltté válása óta – folyamatosan zuhan. Januárban a hódmezővásárhelyi polgármesterrel a megkérdezettek 33 százaléka szimpatizált, ami a tavaly decemberben mért adatokhoz képest 3, 2021 októberéhez viszonyítva pedig összesen 9 százalékpontos csökkenést jelent – közölték pénteken az MTI-vel.

A Századvég azt írja, hogy az elmúlt hónapokban több konfliktus rajzolódott ki a baloldali pártok és miniszterelnök-jelöltjük, Márki-Zay Péter között. Egyrészt a vártnál nagyobb kihívást jelent a balliberális erőknek a közös lista összeállítása, valamint feszültségeket okozott a hódmezővásárhelyi polgármester hetedik frakciójának, majd az általa a választási lista befutó helyeire javasolt roma politikusoknak a kérdése.

Másfelől Márki-Zay nevéhez több olyan kijelentés is köthető, amelyek keretében magas társadalmi támogatottságú intézkedések létjogosultságát vonta kétségbe – tették hozzá. A baloldal kormányfőjelöltje egyebek mellett a 13. havi nyugdíj visszaépítését böszmeségnek, a rezsicsökkentést népbutításnak nevezte, míg a benzinár hatósági befagyasztását végtelen ostoba, felelőtlen döntésnek, az élelmiszerárstopot pedig ostoba intézkedésnek titulálta. A Századvég decemberi közvélemény-kutatásának eredménye szerint a Márki-Zay Pétert kedvelők aránya a tavaly októberi 42 százalékról decemberre 36 százalékra csökkent, a településtípusokat nézve (főváros, megyeszékhelyek, városok, falvak) pedig kizárólag Budapesten haladta meg a vele szimpatizálók aránya (49 százalék), az őt elutasítókét (47 százalék).

PestiSracok facebook image

A legfrissebb kutatási adatok tanúsága szerint a múlt év végén megfigyelt trend folytatódott: Márki-Zay Péter népszerűsége - miniszterelnök-jelöltté válása óta - folyamatosan zuhan. Ezzel párhuzamosan decemberről januárra a baloldal kormányfőjelöltjéről kedvezőtlenül vélekedők aránya 56-ról 59 százalékra nőtt, míg tavaly októberben még a válaszadók érezhetően kisebb hányada, 47 százaléka fogalmazott meg negatív véleményt Márki-Zay Péterről – emelték ki.

További érdekességnek nevezték, hogy Márki-Zay Péter már a fővárosiak többségének szimpátiáját sem élvezi: a budapesti megkérdezettek 42 százaléka fogalmazott meg pozitív véleményt, 52 százalékuk viszont nem kedveli a politikust. A megyeszékhelyeken élők 35 százaléka kedveli, 56 százaléka elutasítja Márki-Zay Pétert – tették hozzá. Az ellenzéki jelölt még népszerűtlenebb a városokban és falvakban: a városi válaszadók 61, a falvakban élők 65 százaléka utasítja el a személyét – ismertették a januárban, ezer ember megkérdezésével készült felmérés eredményeit.

Forrás: MTI ; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.