Fehéroroszország a háború közepette dönt népszavazáson az új alkotmányról
Fehéroroszországban vasárnap megkezdődött az alkotmánymódosításokról és kiegészítésekről szóló köztársasági népszavazás.
A központi választási bizottság tájékoztatása szerint több mint 5,5 ezer szavazóhelyiséget nyitottak meg, többek között szanatóriumokban, klinikákon, kórházakban és más egészségügyi intézményekben, ahol nem tartottak előrehozott szavazást. Az előrehozott szavazásra február 22-e és 26-a között volt lehetőség. Ezt a jogot a szavazólistán szereplő polgárok 42,93 százaléka gyakorolta. Több mint 6,8 millió fehérorosz állampolgár szerepelt a választói listákon. A szavazólapon egy kérdés szerepel:
Elfogadja-e a Fehérorosz Köztársaság alkotmányának módosításait és kiegészítéseit?
A törvény szerint a népszavazás akkor tekinthető érvényesnek, ha a szavazati joggal rendelkező polgárok több mint fele részt vesz rajta. A szavazóhelyiségek este nyolc órakor zárnak.
A módosítások értelmében az államfő ismét csak két ötéves cikluson keresztül tölthetné be a tisztséget - ezt a korlátozást korábban Aljakszandr Lukasenka elnöksége idején törölték el -, de csak akkor lépne ismét életbe, ha új elnököt választanának, így Lukasenkát még további két alkalommal újra lehetne választani, ha a mostani mandátuma 2025-ben lejár.
A tervezet kiterjeszti a parlament mandátumát a jelenlegi négy évről ötre, bevezeti az Összfehéroroszországi Népi Gyűlés intézményét, az új kormányzati szerv párhuzamosan működne a törvényhozással. Garantálja továbbá a volt elnökök mentelmi jogát a hivatali idejük idején elkövetett cselekmények miatt indított eljárásokban.
A 2020-as augusztusi, erősen vitatott tisztaságú elnökválasztás után korábban soha nem látott tiltakozó hullám rázta meg Fehéroroszországot. Lukasenkát a hivatalos választási eredmény szerint a szavazatok több mint 80 százalékával választották meg hatodik egymást követő mandátumára, amit az ellenzék és a nyugati országok nem fogadtak el. Lukasenka brutálisan nyomta el a tiltakozásokat, több mit harmincötezer embert vettek őrizetbe, a rendőrök ezreket bántalmaztak, sokan külföldre menekültek.
A javasolt módosítások szerint a hivatalban lévő elnök automatikusan az 1200 tagú népi gyűlés tagja lesz, és ő lehet a testület elnöke, ha a többi képviselő megválasztja. A testület évente legalább egyszer ülésezne, és a hatáskörébe tartozna politikai irányvonalak kidolgozása, törvénytervezetek, alkotmánymódosítási javaslatok benyújtása, a központi választási bizottság és a legfelsőbb szintű bíróságok bíráinak megválasztása. A népi gyűlés engedélyezné az elnök javaslatára fehérorosz csapatok külföldi bevetését és az elnök felmentését, ha megsérti az alkotmányt, hazaárulásban vagy más súlyos bűncselekményben találják bűnösnek.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Belta pool/EPA/Maxim Guchek
