Gerő: Márki-Zay ezúttal komolyan gondolta, hogy a kommunisták és a fasiszták is benne vannak a paklijában (Videó!)
A választásokon nemcsak ellenzéki kontra kormányvita zajlik, hanem egy harc zajlik az ország lelkéért – jelentette ki Gerő András a Kaktusz című beszélgetős műsor aktuális adásában, ahol kifejtette, a baloldal az elkövetkező ötven napban azon fog dolgozni, hogy forradalmi helyzetet csiholjanak, olyan érzületet gerjesszenek, amelyben a választók elhiszik, „itt mindenen túl lehet lépni”. Beszélgetőpartnere, G. Fodor Gábor ugyanakkor arról beszélt, a Fidesztől nem idegen az ellenzéki lét, hiszen a tizenkét év kormányzás alatt mindig volt olyan hatalmasabb erő – akár Soros György, vagy Brüsszel –, amellyel szemben meg kellett védeni Magyarországot.
Gerő András és G. Fodor Gábor a Kaktusz című beszélgetős műsor aktuális adásában többek közt arról beszéltek, a Fidesz egy vereség esetében sem kellene, hogy változtasson a karakterén, mivel szilárd identitással és erős vezetővel rendelkezik. G. Fodor Gábor felidézte, volt már olyan szituáció, amikor a jobboldal elvesztette kormányzati pozícióját, ugyanakkor úgy vélte, egy kormányváltás esetén sem lenne a Fideszen belül sem vezetőváltás, sem stratégiaváltás. Gerő András úgy vélte, a jobboldalon dráma vagy tragédia nem történne, mert mind a vezető, mind a struktúra és az identitás is ugyanaz maradna,
a küldetést nem kellene újrafogalmazni, de energiát kellene mögé tenni.
G. Fodor Gábor megjegyezte, a Fidesz lelkülete igazából egy ellenzéki mentalitás, ebben tud igazán kibontakozni. Mint kifejtette, az utóbbi tizenkét év „bizarr mutatványa, hogy Orbán Viktor testtartása mindig egy ellenzéki testtartás volt” Brüsszellel, vagy Soros Györggyel szemben.
Mindig van egy nagyobb, hatalmasabb erő, akivel szemben meg kell védeni a magyar emberek érdekeit. Ez az alapállás attól, hogy a Fidesz elveszítené a kormányzati pozíciót, nem változna
– fogalmazott.
Gerő András a beszélgetés másik témája kapcsán arról beszélt, első hallásra sok minden zöldséget tudnak mondani politikusok, ami Márki-Zay Péterre is jellemző, azt ugyanakkor komolyan gondolta, hogy olyan pártszövetséget vezet, amelyben a kommunisták és a fasiszták is helyet kapnak. Mint hozzátette, Magyarországon van egy létező újhullámos kommunista „erecske”, amely a Szikra Mozgalom és Jámbor András képében helyet kapott az ellenzéki összefogásban. A Jobbik szintén része ennek a pártszövetségnek, amely Gerő szerint a „reformnácikat” tömöríti.
Ha győz az ellenzék, akkor ebben a pakliban ők is benne vannak
– hangsúlyozta. Gerő András úgy vélte, akik részt vesznek „ebben a mélyen elvtelen együttműködésben”, azok tudják, hogy az összefogás nem az elvek együttműködéséről szól, hanem a hatalom megszerzéséről.
G. Fodor Gábor arra is felhívta a figyelmet, Márki-Zay Péter még mindig kiáll amellett az álláspont mellett, hogy az Alkotmányt nem tekintik legitimnek, a Fidesz hiába kormányzott és hozott döntéseket a törvényeknek megfelelően, azokat az ellenzéki miniszterelnök-jelölt szerint csak „formális keretnek” tartja. Gerő András úgy vélte, a baloldalnak az az érdeke, hogy egy olyan lelki helyzetet idézzen elő az országban, amelyben az olyan fogalmak, mint vagyonelkobzás, vagy a törvények átlépése, normális. Ehhez azonban forradalmi helyzet kell. Hozzátette, a baloldal az elkövetkező ötven napban azon fog dolgozni, hogy forradalmi helyzetet csiholjanak, olyan érzületet gerjesszenek, amelyben a választók elhiszik, „itt mindenen túl lehet lépni”. Gerő András megjegyezte, a kormányzatnak ezzel szemben az az érdeke, hogy azt sugallja, konszolidált országban élünk, jól mennek a dolgok, tehát érdemes a jobboldalra szavazni.
Úgy gondolom, hogy a választásokon nemcsak ellenzéki kontra kormányvita zajlik, hanem egy harc zajlik az ország lelkéért
– emelte ki, kiemelve, nem érzi, hogy a társadalomban jelen lennének olyan töréspontok, amelyek arra a gondolatra futnának ki, hogy minden más csak jobb lehet, mint a jobboldali kormány.
Másrészt ennek mindig van egy nem racionálisan értelmezhető, de mégiscsak létező, misztikus része. Erre mondja a köznyelv azt, hogy alamuszi macska nagyot ugrik, tehát amikor látszólag nincs semmi, és aztán nagyot ugrik és megkarmol
– vélte Gerő András.
