Pesti Srácok

Kommunizmus áldozatainak emléknapja – Potápi: nemcsak azokra kell emlékeznünk, akik az életüket adták

Kommunizmus áldozatainak emléknapja – Potápi: nemcsak azokra kell emlékeznünk, akik az életüket adták

A kommunizmus áldozatai kapcsán nemcsak azokra kell emlékeznünk, akik az életüket adták az ideológia miatt, hanem azokra is, akiknek tönkretették, megnyomorították, ellehetetlenítették az életüket – mondta Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára péntek este a Tolna megyei Bonyhádon.

Potápi Árpád János a kommunizmus áldozatainak emléknapján tartott városi megemlékezésen kiemelte: sokan a kommunisták miatt nem kaphattak végzettségüknek, tehetségüknek megfelelő munkahelyet, míg másoknak el kellett hagyniuk szülőföldjüket, s évekig lágerekben kellett élniük, de sokak – szüleik el nem követett bűnei miatt – nem kaptak felvételt főiskolára, egyetemre sem. A politikus kitért arra is, hogy az 1940-es évek közepére csaknem egymillió magyar volt hadifogságban, több tízezer ember volt málenkij roboton, majd a kialakuló diktatúrában egymillió ember került börtönbe, a forradalom leverését követően pedig újabb kétszázhúszezer jól képzett, tettre kész, becsületes fiatalember hagyja el a hazáját. Az államtitkár, Tolna megye 2-es számú választókerületének a választásokon újra induló fideszes országgyűlési képviselője azt mondta, az emléknapot arra is kell szentelni, hogy szolidaritásunkat fejezzük ki Ukrajna lakossága, kiemelten a kárpátaljai magyarok mellett. Aláhúzta: a magyar kormány legfontosabb törekvése, hogy a háború semmilyen körülmények között ne érje el hazánkat és Kárpátalját. Hozzáfűzte: Magyarország minden segítséget megad Ukrajna népeinek, köztük a szomszédos ország magyarjainak annak érdekében, hogy biztonságban tudják megélni ezeket a nagyon nehéz napokat.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kiss Gábor

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)