Pesti Srácok

Korrupció miatt emeltek vádat egy bíró és egy ügyvéd ellen

Korrupció miatt emeltek vádat egy bíró és egy ügyvéd ellen

A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat három ember, közöttük egy bíró és egy ügyvéd ellen a Miskolci Törvényszéken.

A főügyészség közleménye szerint egy járásbíróságon dolgozó bíró egy emberkereskedelem bűntette miatt folyamatban levő büntetőügyben tudomást szerzett arról, hogy az ügyben 2018 novemberében az egyik vádlott ismételt letartóztatásnak elrendelését tervezték. Mivel a bíró és ügyvédként dolgozó élettársa ismerték a férfit és a barátnőjét, az információt közölték a vádlottal, hogy a letartóztatására fel tudjon készülni. A kényszerintézkedés elrendelése után az ügyvédnő – felajánlva segítségét – tizenhárommillió forintot kért a vádlott barátnőjétől azzal, hogy azt a letartóztatás megszüntetése érdekében az ügyben eljáró hivatalos személyeknek – közöttük a belügyminiszternek és a kényszerintézkedés tárgyában másodfokon eljáró bírónak – kell továbbítania. Az ügyészség szerint a nő az ajánlatot elfogadta és 2019 februárjában előlegként át is adott ötszázezer forintot az ügyvédnőnek.

Az időközben – hatásköri okból – a törvényszékre áttett ügyben a vádlott letartóztatását a bíróság 2019. május 6-án megszüntette. Másnap a bíró – aki tudott az élettársa által kért jogtalan előnyről – a bíróság épülete előtt közölte a szabadon bocsájtott vádlottal, hogy fizesse ki az ügyvédnőnek a tizenhárommillió forintból fennmaradó összeget, mert ők intézték el a szabadulását. A valóságban az ügyvédnő és a bíró a letartóztatás megszüntetése érdekében semmilyen lépést nem tett, a kért vesztegetési pénzt maguknak szánták. A jogtalan előny egy részét kifizető, más ügyben letartóztatásban lévő nő beismerő vallomást tett. A bíró és élettársa – aki ezen ügy miatt csaknem fél évig volt letartóztatva – tagadta a bűncselekmény elkövetését.

Forrás: MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)