Pesti Srácok

Márki-Zay Péter és a liberális gazdaság – Így szüntetné meg a baloldal a minimálbért

Márki-Zay Péter nem jobboldali. Bármit is állít magáról, annak folyamatosan az ellenkezőjét bizonyítja. Így van ez a gazdasági kérdésekben is, ahol már többször hangsúlyozta, hogy ő "liberális gazdaságpolitikát" képvisel. Bár nem tudjuk pontosan, hogy ez alatt mire gondolhatott, gyanítható, hogy ebbe tartozik a fizetős egészségügy, a magas adók, és a minimálbér eltörlése.

A baloldal veszélybe sodorná több százezer ember fizetését és kiszolgáltatná őket a multinacionális nagyvállalatoknak a minimálbér eltörlésével – emlékeztet hétfői cikkében az Origo. A portál felidézi: nem csupán Márki-Zay Péter szerint szükségtelen, a baloldali pártok meg sem szavazták a parlamentben azokat a vállalkozói adócsökkentéseket, amelyek lehetővé tették a minimálbér 200 ezer forintra emelését. A Mediaworks Hírcentrumának összeállításából kiderül, mire számíthatnának a magyar munkavállalók a baloldal jelöltjétől. Márki-Zay Péter baloldali jelölt többször is szükségtelennek nevezte a minimálbért; folyamatosan annak árnyoldalairól, és az általa vélelmezett hátrányairól beszélt. A közösségi oldalán 2020 novemberében a szokásos heti élő videójában arra a kérdésre, hogy mekkora összegű minimálbért tartana ideálisnak Magyarországon, Márki-Zay úgy fogalmazott: ő „gazdasági kérdésekben roppant liberális”.

– tette hozzá Márki-Zay Péter. A baloldali jelölt közösségi oldalán megosztott egyik videójában hangzott el az is, hogy a politikus közgazdászként nem tartja „különösen indokoltnak vagy szükségesnek a minimálbért”.

PestiSracok facebook image

– fejtette ki Márki-Zay Péter. A baloldali pártok jelöltjük álláspontjához hűen nem támogatták a 200 ezer forintos minimálbért, illetve azokat az adócsökkentéseket, amelyekkel a kormány segíti a munkáltatókat a jelentős emelés kigazdálkodásában. A baloldal frakciói kivonultak a parlamentből tavaly decemberben, és nem szavazták meg az említett adókönnyítéseket, amelyek lehetővé tették a minimálbér kétszázezer forintra emelését – emlékeztet az Origo.

Forrás: Origo; Fotó: Képernyőfotó

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.