Nem igaz a baloldali kamuhír: a magyaroknak nem luxus a friss zöldség és gyümölcs
Havonta átlagosan négy-öt ezer forintot költenek fejenként a magyarok zöldségekre és gyümölcsökre egy friss, országos felmérés szerint. A hazai zöldség- és gyümölcsfogyasztási szokásokból világosan kiderül: a baloldal nem mond igazat, amikor azt állítja, luxussá vált az egészséges táplálkozás és a magyarok többségének nem futja zöldségre és gyümölcsre.
A baloldali pártok rendszeresen hangoztatják, hogy már az alapvető élelmiszerekre sem telik a magyarok többségének, amiért a kormányt teszik felelőssé. De ismét bebizonyosodott, hogy álhírekkel próbálják megszerezni a nehezebb körülmények között élők szavazatát. Állításukkal szemben most az bizonyosodott be: nem igaz, hogy a magyarok többsége nem engedheti meg magának, hogy zöldséget és gyümölcsöt fogyasszon.
Egy friss felmérés szerint a magyarok majdnem kilencven százaléka rendszeresen vásárol zöldséget és gyümölcsöt, és egyre fontosabb szemponttá válik a minőség, akár magasabb áron is. Az ötszáz szentesi és környékbeli termelőt tömörítő Délkertész minap közzétett átfogó, reprezentatív felmérése szerint egy fő havonta átlagosan négy-öt ezer forintot költ zöldségre és gyümölcsre. A megkérdezettek mintegy negyven százaléka ötezer forintnál is többől vásárol egészséges frissárut, és csak a vevők húsz százaléka költ havi egy-két ezer forintnál kevesebbet. A magyarok 82 százaléka az íz miatt előnyben részesíti a hazait, 52 százalékuk ráadásul hajlandó több pénzt is kifizetni a magyar termesztésű árukért. Elsősorban a nőkre és a baloldal szerint többségében nélkülöző vidékiekre jellemző, hogy a drágább, jobb minőséget választják.
A fogyasztói szokások változása is azt jelzi, hogy nőtt az élelmiszerre fordítható jövedelem. A Délkertész rámutatott: habár még mindig az ár a legfontosabb tényező, egyre többen figyelnek arra, honnan származnak a kiválasztott áruk. Kedvező, hogy a válaszadók 82 százaléka összességében fontosnak tartja, hogy magyar termelőtől vásároljon. Mindössze 38 százalék nem figyel rá, honnan származik az áru, és elenyésző azoknak az aránya, akik az importot részesítik előnyben. Egyre többen vannak, akiknek az árnál fontosabb a termék külleme vagy az éppen szezonális kínálat.
A baloldal rendszeresen félrevezeti az árakról az embereket. Korábban a fehér kenyérről akarták bebizonyítani, hogy megfizethetetlen. A Pékszövetség és az ágazati szereplők ugyanakkor ezzel ellentétes változást tapasztalnak: a kereslet a drágább, jobb minőségű kenyérfélék és péktermékek felé mozdult el, és sorra nyíltnak a kézműves pékségek. A folyamat egyértelműen a lakosság javuló jövedelmi helyzetét mutatja. Az élelmiszerek ára ugyanakkor várhatóan drágul a következő időszakban. A zöldség-gyümölcs ágazatban is jelentősen megnőtt a termelők önköltsége, elsősorban a globálisan elszálló energiaárak miatt. A legtöbb elemző azzal is egyetért, hogy az áfacsökkentés érdemben nem mérsékelné a fogyasztói árakat, ugyanakkor csillapítaná a kertészeti ágazat nehézségeit.
Forrás: Délkertész; Fotó: MTI/Mohai Balázs
