Pesti Srácok

Trump hazavitte Kim Dzsongun leveleit a Fehér Házból

Trump hazavitte Kim Dzsongun leveleit a Fehér Házból

Donald Trump volt amerikai elnök a Fehér Házból történt távozásakor hazavitte Kim Dzsong Un észak-koreai vezető leveleit, és néhány más feljegyzést is– jelentette hétfőn a The Washington Post című amerikai napilap. A lap az ügyre rálátó, három forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy az amerikai Országos Levéltár januárban visszaszerzett több doboznyi - a Fehér Házból szabályellenesen elvitt - dokumentumot. Ezeket az iratokat az előírásoknak megfelelően át kellett volna adni a nemzeti archívumnak.

Az iratokkal teli dobozok visszaszolgáltatása a The Washington Post szerint aggályokat vet fel azzal kapcsolatban, hogy a volt elnök mennyire tartotta magát az elnökségi iratok kezelését szabályozó amerikai törvényhez, amely a többi között jegyzőkönyvek, levelek, e-mailek, faxok és más írásos üzenetek megőrzéséről rendelkezik. Mindazonáltal az amerikai Országos Levéltárnak korlátozottak a lehetőségei a szabályok betartásának kikényszerítésére. Az egyik levéltári tisztségviselő úgy fogalmazott a lapnak, hogy a törvény lényegében becsületbeli megállapodás alapján működik. Trump egykori tanácsadói cáfolták, hogy a volt elnök rosszhiszeműen járt volna el, tekintve, hogy a dobozok mindössze emlékeztetőket, ajándékokat, a világ vezető politikusaitól kapott leveleket és egyéb levelezést tartalmaztak. Két illetékes szerint a levéltárhoz - Trump floridai Mar-a-Lago klubjából - visszakerült dokumentumok között szerepel Kim Dzsong Un észak-koreai vezető Trumppal folytatott üzenetváltása is, amelyet a volt elnök egyszer úgy jellemzett, hogy „szerelmes levelekről” van szó. Szintén az iratok között van Barack Obama, demokrata párti elnök üzenete, amelyet utódjának hagyott a Fehér Házban. Mint arról a The Washington Post beszámolt, az amerikai levéltárnak gondot okoz, hogy a volt elnök nem tartotta be pontosan az iratok megőrzésére vonatkozó előírásokat és gyakran széttépett hivatalos dokumentumokat, így az archívumnak több száz oldalnyi papírt kellett, illetve kell még összeragasztania.

– idézte a lap Lindsay Chervinsky, amerikai elnökökre szakosodott történészt. Chervinsky hozzátette, hogy amennyiben a feljegyzéseket és dokumentumokat nem adják át, az komoly aggályokat teremthet a következő adminisztráció számára, amely információk hiányában kénytelen vakon repülni. A The Washington Post megjegyezte: kisebb-nagyobb mértékben ugyan, de valamennyi korábbi amerikai kormányzat megszegte az elnöki iratkezelésre vonatkozó törvényt. Általában elektronikus leveleket, vagy hivatalos telefonbeszélgetések leiratait nem adták át a levéltárnak. A lap megkeresésére az amerikai Országos Levéltár nem kívánta kommentálni az ügyet, Donald Trump szóvivője pedig nem reagált.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó:

AP

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.