Választás 2022 – Újabb hat nemzetiség országos listáját vette nyilvántartásba az NVB
Újabb hat nemzetiség – a bolgár, a horvát, a szlovén, a görög, az ukrán és az örmény önkormányzat – országos listáját vette nyilvántartásba szerda délutáni ülésén a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). A bolgár nemzetiség listáját Varga Szimeon, a horvátét Szolga József, a szlovént Kissné Köles Erika, a görögöt Koranisz Laokratisz, az ukránt Grexa Liliána, az örményt Akopjan Nikogosz vezeti.
Az NVB korábban már nyilvántartásba vette az Országos Ruszin Önkormányzat és a Szerb Országos Önkormányzat nemzetiségi listáját. Ez azt jelenti, hogy nyolc nemzetiségnek szinte biztosan lesz szószólója az új Országgyűlésben; ehhez elegendő, ha legalább egy regisztrált nemzetiségi választójuk érvényes szavazatot ad le a listájukra április 3-án.
Az országgyűlési választáson országos nemzetiségi önkormányzat nemzetiségi listát akkor állíthat, ha a közgyűlés erről január 31-ig döntött. Továbbá szükséges a listaállításhoz a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgárok legalább egy százalékának ajánlása.
Az Országos Roma Önkormányzat közgyűlése a január 31-ei határidőig nem tudott megállapodni a jelöltekről, ezért az önkormányzat nem állíthat nemzetiségi listát az április 3-ai országgyűlési választásra. A Bolgár Országos Önkormányzat esetében a listaállításhoz három ajánlás volt szükséges, az Országos Horvát Önkormányzat esetében 25, az Országos Szlovén Önkormányzat esetében három, a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata esetében öt, az Ukrán Országos Önkormányzat esetében kilenc, az Országos Örmény Önkormányzat esetében négy ajánlásra volt szükség.
Országos lista állításához a nemzetiségeknek legalább három jelöltet kell bejelenteniük; a most nyilvántartásba vett bolgár és örmény listán öt-öt jelölt szerepel, a horvát listán nyolc, a szlovén listán négy, az ukrán listán három jelölt szerepel. A görög listán négy jelöltet jelentettek be, de az NVB a listát csak három jelölttel vette nyilvántartásba, mert az egyik jelölt nem kérte a nemzetiségi névjegyzékbe történő felvételét az országgyűlési választásra is kiterjedő hatállyal, így ő nem rendelkezett a jelöltséghez szükséges passzív választójoggal (választhatóság jogával).
A nemzetiségi szószóló a nemzetiségi listán első helyen szereplő jelölt lesz. Az országos listát állító nemzetiségi önkormányzatok akkor küldhetnek – szavazati joggal nem rendelkező – szószólót az Országgyűlésbe, ha nem tudtak kedvezményes képviselői mandátumot szerezni. Kedvezményes mandátumot akkor kaphat egy nemzetiség, ha sikerül összegyűjtenie a pártok mandátumszerzéséhez szükséges szavazatok negyedét.
Az országos nemzetiségi önkormányzatok február 26-án 16 óráig gyűjthetnek aláírást és addig jelenthetik be országos listájukat az NVB-nél. Azzal, hogy nyilvántartásba vették országos listáját, a bolgár, a horvát, a szlovén, a görög, az ukrán és az örmény országos önkormányzatok is jogosulttá váltak arra, hogy egy-egy tagot delegáljanak a Nemzeti Választási Bizottságba, azonban ezek a tagok csak a nemzetiségeket érintő ügyekben szavazhatnak.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kovács Tamás
