Pesti Srácok

A magyar állam támogatásával felújított bölcsőde-óvodát avattak a székelyföldi Uzonban

A magyar állam támogatásával felújított bölcsőde-óvodát avattak a székelyföldi Uzonban

Potápi Árpád János vasárnapi közleménye szerint a református egyház tulajdonában levő egykori iskolaépületet a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) újíttatta fel és alakíttatta át. A bölcsőde-óvoda három-négy csoporttal működhet, és hetvenöt gyermek számára biztosít ellátást, oktatást. A beruházás összértéke kétszázharmincnyolcmillió forint volt.

Az intézményt avató hálaadó istentisztelet végén Potápi Árpád János, nemzetpolitikai államtitkár megemlítette: a 2016-ban indult óvodafejlesztési program négy ütemében a Kárpát-medencében százhetvenkilenc új óvoda épült, hétszázkilencvenet pedig felújítottak. Ebből Erdélybe százhárom új, háromszázhetvenhat felújított épület jutott. Azt is megemlítette: az épületek olyan minőségben készültek el, amely büszkeségre ad okot. Ezekben a régi hagyományok találkoznak a XXI. századi igényekkel. Célnak nevezte, hogy a jó körülményeket kínáló új vagy megújult intézmények Kárpát-medence szerte hatvanezer gyermeket vonzzanak be a magyar oktatási rendszerbe. Hozzátette: a magyar óvodák kínálata a vegyes családban született gyermekek számára is vonzó. Az államtitkár arra emlékeztetett egyben, hogy a tizenkét éve elindított nemzetpolitikát csak akkor tudják továbbvinni, ha erre felhatalmazást kapnak az április harmadikai magyarországi parlamenti választásokon. A közös munka folytatásához kérte a hallgatósága segítségét.

Burus Siklódi Botond, az RMPSZ elnöke arra is kitért köszöntésében, hogy hétfőtől indul a népszámlálás Romániában, és az anyanyelvi oktatás szempontjából is fontos, hogy mindenki vállalja a magyar identitását, és ez bekerüljön a hivatalos statisztikába. Tamás Sándor, Kovászna megye önkormányzatának elnöke hangsúlyozta: a magyar nemzet 10–12 éve talpra állt. Fontosnak tartotta, hogy van egy olyan magyar kormány, amelyre számítani lehet, és amely maga is számíthat a székelyekre.

A Sepsiszentgyörgytől tizenegy kilométerre délre fekvő háromszéki község négyezernégyszáz lakosának a nyolcvanöt százaléka nyilvánította magát magyarnak a 2011-es népszámláláson.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Rosta Tibor

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.