Pesti Srácok

Alapjogokért Központ: rég nem látott uniós egység van, de a miniszterelnökök között viták várhatók

Alapjogokért Központ: rég nem látott uniós egység van, de a miniszterelnökök között viták várhatók

Szikra Levente, az Alapjogokért Központ elemzője a M1 aktuális csatornán kedd esti műsorában beszélt arról, hogy az ukrajnai háború elítélésében a NATO és az EU is rég nem látott egységet alkotott, jelezte ugyanakkor azt is, hogy az Európai Tanácsban komoly viták várhatók a miniszterelnökök között.

Szikra Levente szerint az orosz gáz és kőolaj beszerzésére vonatkozó szankciók jobban fájnának Európának, mint Oroszországnak. Magyarország is azt az álláspontot képviseli, hogy erre nem kell kiterjeszteni a szankciókat. Németországnak és több más tagállamnak is nagy szüksége van az orosz gázra, amelyet nem lehet egyik napról a másikra kiváltani. Úgy fogalmazott: jelentős károkat okoz egész Európának, hogy Ukrajnában háború van, ezért mindenkinek az az érdeke, hogy a felek békét kössenek. Ezt szorgalmazta Magyarország mellett több európai és Európán kívüli ország is, felajánlva közreműködését a béketárgyalásokhoz. Az elemző azt mondta: a magyar kormány egyértelműen olyan politikát folytat, hogy Magyarországot távol tartsa a háborútól. Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt és baloldali politikusok azonban olyan nyilatkozatokat tettek, amelyek "fegyverszállításról, adott esetben katonák odaküldéséről szólnak", meggondolatlannak, "a nemzeti érdekeket figyelmen kívül hagyó és külföldi érdekeket figyelembe vevő" kijelentésnek nevezve szavaikat. Szikra Levente az MSZP társelnöke, Kunhalmi Ágnes Bécsben tett nyilatkozatáról – amelyben közlése szerint a szocialista politikus lényegében elismerte, hogy a kormány helyesen cselekszik a háborús helyzetben – azt mondta: a magyar emberek többségének álláspontját fogalmazta meg.

Forrás: MTI; Fotó: Magyar Hírlap

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)