Budai Gyulának adott igazat az Alkotmánybíróság Czeglédy Csabával szemben
Az Alkotmánybíróság pénteken közzétett határozatában megsemmisítette azokat a bírósági ítéleteket, amelyek szerint Budai Gyula fideszes politikusnak a 2018-as választások kampányidőszakában elhangzott kijelentései alkalmasak voltak Czeglédy Csaba baloldali politikus jó hírnevének megsértésére.
Az Alkotmánybíróság döntését indokolva rámutatott, hogy Magyarországon az elmúlt időszakban kialakultak a plurális politikai nyilvánosság működésének sajátosságai, amelyek között a közéleti viták során elhangzottakat a társadalom kellő körültekintéssel tudja értékelni. Czeglédy Csaba korábbi ügyeiről és hátteréről a PestiSrácok.hu többször is cikkezett, legújabb írásunkat itt lehet megtekinteni.
A baloldali politikus még 2018 tavaszán, az országgyűlési választások kampányidőszakában beperelte Budai Gyulát, amiért a fideszes parlamenti képviselő, a külügyminisztérium külpiacok fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa – egy bulvárlap tudósítása szerint – sajtótájékoztatóján a következőket mondta:
Kész Zoltánnak, Veszprém országgyűlési képviselőjének válaszolnia kell arra, hol van az a pénz, amelyet Czeglédy Csaba szocialista politikustól kapott 2014-es választási kampányának finanszírozására. Egyre nyilvánvalóbb, hogy Czeglédy és bűnszervezete támogatja a baloldali és álfüggetlen jelöltek kampányát, köztük Kész Zoltánét is, akinek ötvenmillió forintot adott erre a célra. Az a kérdés, hol van ez a pénz, mire használta fel ezt az összeget Kész Zoltán. Fölvetődik a kérdés, hogy Kész egyeztetett-e Gyurcsány Ferenccel, a Demokratikus Koalíció elnökével, valamint az MSZP vezetésével kampánya finanszírozásával kapcsolatban. Két, egymástól független tanú állítása szerint a jelenleg is előzetes letartóztatásban lévő Czeglédy pénzzel támogatta Kész kampányát, az érdekeltségébe tartozó Human Operator Zrt. által foglalkoztatott diákok pedig munkájukkal segítették a kampányt.
Czeglédy Csaba a közlések miatt személyiségi jogi pert indított. Az első fokon eljáró Budapest Környéki Törvényszék azonban a jó hírneve megsértésének megállapítására és sérelemdíj megfizetésére irányuló keresetet elutasította. Az elsőfokú bíróság 2019 novemberében hozott ítéletében kimondta, hogy Budai Gyula a sajtóban megjelent cikkeket nem torzította el, nem hamisította meg, nem tüntette fel hamis színben, a jelentős közérdeklődésre számot tartó ügyben álláspontját fejtette ki, véleménye nem volt indokolatlanul bántó, sértő, alázó, ezért a bíróság megítélése szerint a felperes elsődleges és másodlagos kereseti kérelme sem alapos.
A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és megállapította, hogy a sajtótájékoztatón elhangzó kijelentések megsértették a felperes jó hírnévhez való jogát. Az ítélet szerint a helyesen megállapított tényállásból az elsőfokú bíróság téves jogi következtetésre jutott, márpedig a demokratikus közvélemény egy választási kampányban is csak valós információk alapján kibontakozó vita mentén alakulhat. Ezért az ítélőtábla szerint az elsőfokú bíróság tévedett akkor, amikor arra a megállapításra jutott, hogy az indítványozó politikai véleményét fejtette ki csupán.
A jogerős ítélet ellen Budai Gyula felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, ám a Kúria az ítéletet hatályában fenntartotta. Indokolásában kifejtette, hogy az indítványozónak a közlései előtt lehetősége lett volna tájékozódni, és ennek során kellő gondosság alapján állításai ténytartalmának valóságalapjáról meggyőződni.
Budai Gyula ezt követően jogi képviselője útján az Alkotmánybírósághoz fordult. Alkotmányjogi panaszuk szerint a Fővárosi Ítélőtábla és a Kúria ítélete Alaptörvény-sértő, mivel követelményként fogalmazza meg, hogy az indítványozónak a sajtóban frissen megjelent információk tényalapjáról meg kellett volna győződnie, mielőtt azokra a sajtótájékoztatón hivatkozott volna, ami jelentős mértékben korlátozza a közszereplők politikai véleményformálását.
Az Alkotmánybíróság megalapozottnak találta Budaiék alkotmányjogi panaszát. A határozat, amelynek előadó alkotmánybírója Schanda Balázs volt, megállapította, hogy az indítványozó által tett kijelentések alapjául egy folyó bűnügyi nyomozás szolgált, így az indítványozó által megfogalmazott azon állítás, amely szerint a másik politikus bűnszervezetet tart fenn, ugyan túlzó, meghökkentő kijelentés, de egyértelműen a politikusok közötti vitában megjelenő, leegyszerűsítő jellegű, általánosító kifejezés volt, így értékítéletnek tekinthető. A kijelentés tehát az alkotmánybírósági gyakorlat szerint véleménynyilvánítási elemet tartalmaz, ezért az Alaptörvény oltalma alatt áll.
A határozat indokolása szerint a választási időszakra kiváltképp vonatkoztatható az, amire az Alkotmánybíróság a politikusok egymás közti vitájával kapcsolatban már korábban is rámutatott: az ő esetükben a személyüket ért bírálatot és minősítést a társadalmi nyilvánosság eleve másként, a demokratikus vita szükségszerű részeként, jellemzően a különböző politikai érdekek mentén értelmezendő megnyilvánulásként kezeli. Magyarországon az elmúlt időszakban kialakultak a plurális politikai nyilvánosság működésének sajátosságai, amelyek között a közéleti viták során elhangzottakat a társadalom kellő körültekintéssel tudja értékelni.
Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság teljes ülése megállapította, hogy az eljáró bíróságok az indítványozó sajtótájékoztatón tett kijelentéseit nem az Alaptörvénnyel összhangban ítélték meg, ezért a támadott ítéleteket megsemmisítette. A határozathoz Horváth Attila alkotmánybíró különvéleményt csatolt, mert nem értett egyet azzal a megállapítással, hogy létezhetnek olyan körülmények, amelyek között a hamis tényállítás a véleménynyilvánítás szabadságának védelme alatt állhat.
Örök erkölcsi elvárás, etikai szabály, hogy az emberek mondjanak igazat, ne hazudjanak egymásnak. Fontosnak tartom, hogy az Alkotmánybíróság a döntéseivel ezt az erkölcsi elvárást hozza közelebb az alkotmányjogi gyakorlathoz. Különösen megalapozott volna ez az elvárás a közelgő választások előtt annak reményében, hogy kedvező hatással lehet a kampányra
– hívta fel a figyelmet különvéleményében Horváth Attila.
Forrás: Index; Fotó: MTI/Balogh Zoltán
