Pesti Srácok

Elhunyt Madeleine Albright, az Egyesült Államok első női külügyminisztere

Elhunyt Madeleine Albright, az Egyesült Államok első női külügyminisztere

Elhunyt nyolcvannégy éves korában Madeleine Albright, az Egyesült Államok első női külügyminisztere –jelentette be szerdán a volt tárcavezető családja. Külügyminiszterként elért eredményei közé tartozik, hogy a NATO kelet felé, a volt szovjet nemzetek felé terjeszkedett Európában. Hivatali ideje alatt 1999. március 24-én kezdte bombázni a NATO Jugoszláviát.

– közölte a család a Twitteren.

PestiSracok facebook image

– olvasható a közleményben.

Menekültként érkezett az Egyesült Államokba

A prágai születésű Albright 1948-ban menekültként érkezett az Egyesült Államokba. Családjával Denverben telepedtek le, ahol apja a Denveri Egyetemen kapott állást. Josef Korbel egyik legjobb tanítványa egy Condoleezza Rice nevű fiatal nő volt, aki később lányát követően töltötte be az amerikai külügyminiszteri posztot. Albright 1959-ben diplomát szerzett a Wellesley College-ban. Újságíróként dolgozott, majd nemzetközi kapcsolatokat tanult a Columbia Egyetemen. A James Carter elnök vezette kormány idején a Nemzetbiztonsági Tanácsban dolgozott, Bill Clinton elnök megválasztása előtt pedig külpolitikai tanácsokkal látta el a demokratákat. 1993-ban az Egyesült Államok ENSZ-nagykövetévé nevezte ki, 1997-től 2001-ig a Clinton vezette kormány külügyminisztereként dolgozott.

Kitüntette Obama

A Clinton-adminisztrációban betöltött szolgálata után egy globális stratégiai cég, az Albright Stonebridge élén állt, és egy feltörekvő piacokra összpontosító befektetési tanácsadó cég elnöke volt. Több könyvet is írt. A volt amerikai külügyminisztert 1959-ben vette feleségül Joseph Albright újságíró. Három lányuk született, 1983-ban elváltak. Madeleine Albright 2012-ben Barack Obama amerikai elnöktől megkapta a legmagasabb polgári amerikai elismerést, a Szabadság-érmet (Presidential Medal of Freedom). Családja "a demokrácia és az emberi jogok fáradhatatlan bajnokaként" emlékezett rá.

A nemzetközi joggal ellentétes volt Koszovó bombázása

Külügyminiszterként elért eredményei közé tartozik, hogy a NATO kelet felé, a volt szovjet nemzetek felé terjeszkedett Európában. Hivatali ideje alatt 1999. március 24-én kezdte bombázni a NATO Jugoszláviát. A 78 napig tartó támadásban - amellyel kikényszerítették a jugoszláv hadsereg kivonulását Koszovóból, és amelynek következtében egy évvel később megbukott Slobodan Milosevic elnök - a becslések szerint több ezer civil, katona és rendőr halt meg. Madeleine Albright egy 2013-as interjúban azt mondta: az Egyesült Államok koszovói beavatkozása 1999-ben - ideértve a bombázást is, amelyet nem hagyott jóvá az ENSZ Biztonsági Tanácsa - a nemzetközi joggal ellentétes, de helyes lépés volt. Ned Price, a külügyminisztérium szóvivője szerdán közölte, hogy Joe Biden amerikai elnököt és Antony Blinken külügyminisztert is értesítették Albright haláláról.

– mondta Price.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Michael Reynolds

Ajánljuk még

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.