Pesti Srácok

Elhunyt Madeleine Albright, az Egyesült Államok első női külügyminisztere

null

Elhunyt nyolcvannégy éves korában Madeleine Albright, az Egyesült Államok első női külügyminisztere –jelentette be szerdán a volt tárcavezető családja. Külügyminiszterként elért eredményei közé tartozik, hogy a NATO kelet felé, a volt szovjet nemzetek felé terjeszkedett Európában. Hivatali ideje alatt 1999. március 24-én kezdte bombázni a NATO Jugoszláviát.

– közölte a család a Twitteren.

PestiSracok facebook image

– olvasható a közleményben.

Menekültként érkezett az Egyesült Államokba

A prágai születésű Albright 1948-ban menekültként érkezett az Egyesült Államokba. Családjával Denverben telepedtek le, ahol apja a Denveri Egyetemen kapott állást. Josef Korbel egyik legjobb tanítványa egy Condoleezza Rice nevű fiatal nő volt, aki később lányát követően töltötte be az amerikai külügyminiszteri posztot. Albright 1959-ben diplomát szerzett a Wellesley College-ban. Újságíróként dolgozott, majd nemzetközi kapcsolatokat tanult a Columbia Egyetemen. A James Carter elnök vezette kormány idején a Nemzetbiztonsági Tanácsban dolgozott, Bill Clinton elnök megválasztása előtt pedig külpolitikai tanácsokkal látta el a demokratákat. 1993-ban az Egyesült Államok ENSZ-nagykövetévé nevezte ki, 1997-től 2001-ig a Clinton vezette kormány külügyminisztereként dolgozott.

Kitüntette Obama

A Clinton-adminisztrációban betöltött szolgálata után egy globális stratégiai cég, az Albright Stonebridge élén állt, és egy feltörekvő piacokra összpontosító befektetési tanácsadó cég elnöke volt. Több könyvet is írt. A volt amerikai külügyminisztert 1959-ben vette feleségül Joseph Albright újságíró. Három lányuk született, 1983-ban elváltak. Madeleine Albright 2012-ben Barack Obama amerikai elnöktől megkapta a legmagasabb polgári amerikai elismerést, a Szabadság-érmet (Presidential Medal of Freedom). Családja "a demokrácia és az emberi jogok fáradhatatlan bajnokaként" emlékezett rá.

A nemzetközi joggal ellentétes volt Koszovó bombázása

Külügyminiszterként elért eredményei közé tartozik, hogy a NATO kelet felé, a volt szovjet nemzetek felé terjeszkedett Európában. Hivatali ideje alatt 1999. március 24-én kezdte bombázni a NATO Jugoszláviát. A 78 napig tartó támadásban - amellyel kikényszerítették a jugoszláv hadsereg kivonulását Koszovóból, és amelynek következtében egy évvel később megbukott Slobodan Milosevic elnök - a becslések szerint több ezer civil, katona és rendőr halt meg. Madeleine Albright egy 2013-as interjúban azt mondta: az Egyesült Államok koszovói beavatkozása 1999-ben - ideértve a bombázást is, amelyet nem hagyott jóvá az ENSZ Biztonsági Tanácsa - a nemzetközi joggal ellentétes, de helyes lépés volt. Ned Price, a külügyminisztérium szóvivője szerdán közölte, hogy Joe Biden amerikai elnököt és Antony Blinken külügyminisztert is értesítették Albright haláláról.

– mondta Price.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Michael Reynolds

Ajánljuk még

A walesi labdarúgó-szövetség felszólította a FIFA-t, hogy engedje az LMBTQ-propagandát

NVNeugebauer Viktor Sport 2022 november 25.
A FIFA-világbajnokság első napjaiban – mint várni is lehetett – több szurkolót megszólítottak a biztonsági őrök, akik szivárványszínű vagy szivárvány mintájú ruhákat vagy kiegészítőket viseltek. De ez már nem marad így sokáig: a walesi labdarúgó-szövetség felszólította a FIFA-t, hogy lépjen közbe, és állítsa le az ilyen beavatkozásokat.

Dollárbaloldal – A CIA-ig érnek a szálak

PPestiSrácok.hu Forró drót 2022 november 25.
A baloldal választási kampányát a tengerentúlról milliárdokkal támogató Action for Democracy kapcsolatrendszere egészen az amerikai titkosszolgálatig, a CIA-ig ér – derül ki abból a jelentésből, amelyet a nemzetbiztonsági bizottság szerdán tett közzé. A jelek szerint az amerikaiak által támogatott kör kulcsszereplője a Bajnai Gordon, illetve a Ficsor Ádám nevével fémjelzett DatAdat-csoport, amely gyakorlatilag az ellenzéki kampányt lebonyolította – írja az Origo.