Pesti Srácok

Hova tűnt a Gyurcsány-korszak alatt csaknem hétezer milliárd forint? - Simonyi Ernő és Boros Imre a Boomerlázadásban (Videó!)

Hova tűnt a Gyurcsány-korszak alatt csaknem hétezer milliárd forint? - Simonyi Ernő és  Boros Imre a Boomerlázadásban (Videó!)

A március 7-i Boomerlázadás vendégei Simonyi Ernő villamosmérnök, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács korábbi elnöke és Boros Imre közgazdász voltak. A műsorban szóba került, hogy az IMF-től és az EU-tól felvett 25 milliárd dolláros (6961 milliárd Ft) kölcsön elindította Magyarország akkori katasztrofális eladósodási folyamatát. Boros Imre és Simonyi Ernő felhívta arra is a figyelmet, hogy ez a bankolás - bankrablás legalább 4 ezer milliárd forintnyi kamatterhet rakott ránk, amit a külföldieknek sikerült kivinni az országból. Végülis ezt is a magyar lakosság fizette ki. E hatalmas pénzösszeg eltűnése miatt az államadósság hirtelen megnőtt csaknem nyolcvan százalékra. Gyakorlatilag a globalista (álbaloldali) kormányok, illetve Horn Gyula, Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon kormányfői tevékenysége miatt 2007-re a GDP növekedése az 58 számontartott ország közül az utolsó helyre esett vissza. A beszélgetésben kitértek a csaknem másfél millió család devizahitellel való eladósítására is, amelyet a két szakember a lakosság kifosztásának nevezett. Az elmúlt 12 év ugyanakkor a vendégek szerint bebizonyította, hogy lehet morálisan is vezetni egy országot. A Fidesz-KDNP kormány helyrehozta a pénzügyi egyensúlyt, a gazdaságot megerősítette, nem véletlen a 7 százalékon felüli gazdasági növekedés. Boros Imre és Simonyi Ernő hangsúlyozták, hogy ez a fajta pénzügyi politika az az irány, amely biztosíthatja Magyarország tovább fejlődését.

Az első márciusi Boomerlázadásban Boros Imre arra, hogy hová lett a Gyurcsányék által felvett 25 milliárd dolláros kölcsön, azt mondta, hogy “ilyenkor mindig eltűnik. Tudniillik egyre kisebb a teljesítmény, viszont valahol ezt a társadalomnak nem szabad megmutatni.” A közgazdász példaként felhozta az Orbán-kormány által adott lakásépítési szektor kamattámogatását, melyet a baloldal azonnal eltörölt. Észrevették, hogy a gazdasági növekedés lassult, és “ekkor találták ki a devizahitelt. Dobbal fogták a verebet.” - magyarázta Boros. Majd hozzátette: mindenhol hirdették, hogy vegyék fel az emberek svájci frankban a hiteleket, de azt elfelejtették említeni, hogy a forint az utóbbi 40 évben szinte csak gyengült a svájci frankhoz képest.

A műsorban elhangzott, a Gyurcsány-korszakban felvett óriási mértékű kölcsönökből az emberek semmit nem láttak. Simonyi Ernő kifejtette, hogy “a sírdogálás folyt mindenütt, hogy borzasztó, jön a válság, de akkorra valójában Magyarország intézményesen, papírforma szerint is lenullázódott, tönkrement.”

Boros hozzátette, hogy ma a bankok egészen más politikát folytatnak hazánkban, hiszen ma “a berakott pénzre alig fizetnek, de ha valaki kér tőlük pénzt, akkor drágábban adnak. Ez egy bankszerű viselkedés.” A közgazdász kiemelte, hogy viszont ez nem így működött Gyurcsányék időszakában.

PestiSracok facebook image

A következőkben a balliberálisok nagyívű kirablási folyamatáról esett szó, amellyel kapcsolatban Boros Imre azt mondta, hogy

A közgazdász szerint már ‘89-ben, a rendszerváltáskor sem így volt, hanem volt egy élcsapat, a szabad demokraták, akik azzal játszottak együtt, akik kívül voltak. Boros úgy látja, hogy a valódi felosztás: globalista és patrióta.

A folytatásban Simonyi Ernő a mindennapi politikai állapotokra tért ki, aki szerint “egy olyan szintű miniszterelnök, aki nekünk éppen van, harmadszorra, az egy rendes testületet tudott összehozni.” Az NHIT korábbi elnöke rámutatott, hogy Orbán Viktor mellé olyan emberek kellettek, akik jól tudnak neki súgni. Habár a kormányfő magától is megoldja ezeket a dolgokat, és “a tájékozottság, a hitelesség, a nemzeti szempontok érvényre juttatása egy kézben van általa." Simonyi ezután elsősorban a reál szakosoknak címezte üzenetét, miszerint “muszáj a Fidesz-KDNP-re szavazni, mert még a kétharmad is éppenhogy csak elég ahhoz, hogy az ország egyensúlyban maradjon.”

Az adásban Boros Imre megállapította, hogy

A közgazdász összegezve azt mondta, hogy nincs más út, minthogy ez a céltudatos kormány maradjon a helyén.

A műsor végén az orosz-ukrán konfliktus is szóba került, amellyel kapcsolatban mindkét szakembernek erős véleménye volt. Boros úgy látja, ez egy stratégiailag átgondolt és előre látható lépés volt. Simonyi hozzáfűzte,

Vagyis pici ország vagyunk, nagy befolyással.

A Boomerlázadás hétfői, teljes adását ITT nézhetik meg.

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.