Iráni külügyi szóvivő: az újabb amerikai szankciók Washington gyengeségét jelentik
Az Egyesült Államok újabb, Irán ellen hozott szankciói csupán Washington kudarcos politikáját és gyengeségét jelentik – reagált az iráni külügyi szóvivő, arra, hogy szerdán az Egyesült Államok újabb, Teherán elleni büntetőintézkedéseket jelentett be.
Sajtótájékoztatóján Szaíd Hatibzadeh – akinek szavait a Tasnim iráni félhivatalos hírügynökség idézte – azt vetette a Biden-adminisztráció szemére, hogy jóllehet, a washingtoni nyilatkozatok a megbékélést hangsúlyozzák, "az Egyesült Államok továbbra is minden lehetőséget megragad arra, hogy alaptalanul vádolja Teheránt és nyomás alá helyezze az iráni népet". Brian Nelson amerikai pénzügyminisztériumi államtitkár közleménye szerint az Egyesült Államok büntetőintézkedéseket vezetett be szerdán több olyan iráni vállalkozás ellen, amely beszállítója az iráni ballisztikusrakéta-programnak, mivel Washington és közel-keleti szövetségesei szerint a síita állam az utóbbi hetekben rakétacsapások sorozatával sújtott iraki és más országbeli célpontokat.
Az iraki Erbílt március 13-án érte rakétacsapás, az elkövetésért később az iráni Forradalmi Gárda jelentkezett, és azt állította, hogy ott izraeli stratégiai központot támadott. Emellett a Teherán támogatta jemeni húszi lázadók előtte és azóta is rakétákkal támadtak több szaúd-arábiai és egyesült arab emírségekbeli célpontot. A szankciók egy iráni céghálózat vezetőjét, Mohammad Ali Hoszeinit sújtják legfőképpen, aki Washington vádja szerint a rakétaprogram legjelentősebb beszállítója. Minden esetleges egyesült államokbeli vagyonát befagyasztják, és többé nem férhet hozzá az amerikai pénzügyi rendszerhez. Mindeközben Ebrahim Raíszi iráni elnök szerda este a síita állam nukleáris programjával kapcsolatos egyezményre kitérve hangsúlyozta: Teherán továbbra is "kitartóan, lendülettel" folytatja az atomalku felélesztését célzó bécsi egyeztetéseket, mindazonáltal hozzátette azt is, egyelőre nem tudni, sikerül-e egyezséget elérni. Raíszi Meshedben, vallástudósokkal tartott megbeszélésén leszögezte, hogy hazája nyitott a párbeszédre minden országgal, ám Irán megtanulta azt is, hogy "ne bízzon idegenekben". Irán 2015-ben egyezett meg – uniós közvetítéssel – az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával, Franciaországgal, Kínával, Oroszországgal és Németországgal, hogy legalább tíz évre korlátozza atomprogramját, cserében az ellene hozott szankciók nagy részének fokozatos feloldásáért. Az átfogó egyezménnyel a nemzetközi közösség azt kívánta szavatolni, hogy az iszlám köztársaság atomprogramja kizárólag békés célokat szolgáljon. Donald Trump korábbi amerikai elnök többször is élesen tiltakozott a megállapodás ellen, és 2018 májusában egyoldalún kiléptette országát a többhatalmi atomalkuból, mondván, nem képes meggátolni, hogy Teherán atomfegyvereket fejlesszen ki. Egyúttal elrendelte az Irán elleni amerikai szankciók visszaállítását is.
Forrás: MTI; Fotó: EPA/AFP
